Szúfi–szalafista ellentét

Moammer Kadhafi diktatórikus, de világias rendszerének bukása óta líbiaiak tömegei fordulnak istenükhöz, hogy új útmutatást kapjanak, vagy mert egyszerűen nem bíznak a politikusaikban. A szalafisták az iszlám rendkívül konzervatív szaúdi ágának, a vahabizmusnak a tanait követik, mások a muszlim vallás keletkezésének szintén korai időszakában gyökerező miszticizmusban, a szúfizmusban keresik a nyugalmat. A választás közeledtével a két irányzat közti ellentét a líbiai politika egyik legfontosabb jellemzőjévé vált. A szúfi hívek énekekkel, táncokkal, rigmusokkal próbálnak közelebb kerülni a Mindenhatóhoz, szentként tisztelt tanítóiknak emlékművet, mecsetet vagy mauzóleumot emelnek, ahova rendszeresen el is zarándokolnak. A szalafisták bálványimádásnak tartják mindezt, és ez év elején buldózerrel le is tarolták Bengázi egyik régi temetőjének falát, több sírját, és elvitték 29 bölcs földi maradványait. A szúfik azóta is többször kényszerültek arra, hogy kordont vonva megvédjék szentélyeiket. Úgy érzik, az új vallási tisztviselők inkább a szalafista nézetek felé hajló imámokat neveznek ki a mecsetek élére. A vallást elnyomó Kadhafi bukásával Tripoli központjában az idén februárban mindenesetre 42 év után először ünnepelhették meg Mohamed próféta születésnapját, figyelmen kívül hagyva a szalafisták figyelmeztetését: ne merjék újjáéleszteni évszázados hagyományaikat.