Hasonmás

Szűkül a magánnyugdíjpénztárak mozgástere, egyes ágazatokra és a bankokra különadót rónak ki, és megszűnik az egykulcsos adózás Szlovákiában.

  • Tuba Lajos

„Az euró mindenekfelett” – hangoztatja Robert Fico szlovák kormányfő a jövő évi, hivatalosan konszolidációs csomagnak nevezett, valójában megszorításokat tartalmazó intézkedések végső formába öntése óta. Mindezek célja a 4,6 százalékos idei költségvetési hiány lefaragása jövőre a 3 százalékos maastrichti előírás alatti 2,9-re. A pozsonyi kormány ily módon nemcsak uniós kötelezettségének tesz eleget, hanem abban bízik, hogy a kétsebességes eurózóna létrejötte esetén Szlovákia bekerülhetne a kemény magba. A csomag összeállításakor az egypárti kabinet mozgásterét jócskán szűkítették Fico baloldali-populista pártjának, a Smernek a hatalom megszerzéséhez vezető ígéretei a márciusi parlamenti választás kampányában. Azt mondták ugyanis Ficóék, hogy nem emelik az áfát, és főleg a tehetősebb rétegek, illetve a nagyvállalatok terheit növelik. A szándék megvalósulni látszik, a részben már életbe is lépett, de részben még a parlament által jóváhagyásra váró, a jövő évben 2 milliárd eurós megtakarítást célzó intézkedések javarészt az e körbe tartozókat érintik, bár némelyik az átlagembereket is közvetlenül sújtja.

Fico – az Orbán-kormányhoz hasonlóan – hozzányúl a magán-nyugdíjpénztári rendszerhez, de nem államosít, hanem korlátozza a befizetéseket. Az intézkedések közül a legnagyobb, jövőre 716 millió eurós megtakarítást abból reméli a kormány, hogy szeptembertől a fizetés eddigi 9 százalékával szemben csak 4 százalékot lehet átutalni a magánpénztári számlára. A rendszert gyengítheti továbbá, hogy a munkába álló fiataloknak nem kötelező a belépés. A tagság csökkenéséhez vezethet az is, hogy a korábbi cáfolatokkal ellentétben ismét megnyitják a rendszert: öt hónap áll a rendelkezésére annak, aki szerint megéri visszatérni az állami nyugdíjbiztosításba. A kezdeményezés eredményessége kétséges, Fico előző kormányzása idején, 2006–2010 között is megpróbálkozott ezzel, de kevesen éltek a lehetőséggel. Különös módon eddig semmiféle kormánypropaganda nem igyekezett ösztönözni az átlépést. Mindössze a kormányfő jegyezte meg többször, hogy a magán-nyugdíjbiztosítás az érintettek nagy részének előnytelen, és az alapokat kezelő üzletemberek meggazdagodását szolgálja. A változás egyelőre nem okozott felháborodást, pedig a korábban tervezett jövő januárhoz képest még előbbre is hozták, az előző jobbközép kormánytól örökölt költségvetési kockázatokra hivatkozva.

Visszaállítja Fico a progresszív adózást. Soha nem szívelte a szlovák reformok alappillérének tartott, a jobbközép Dzurinda-kormány második hivatali idején, 2004-ben bevezetett, az áfára, az szja-ra és a társasági adóra egységesen 19 százalékos kulcsot alkalmazó rendszerét. Előző kormányzása idején Fico mégsem változtatott rajta, ám januártól az szja-ban egy második, 25 százalékos kulcsot is bevezetnek a havi 3310 eurós bruttó kereset feletti jövedelmekre. Példamutatásként pedig az államfő, a kormánytagok és a képviselők további 5 százalékot vállaltak, igaz, havi 800–1600 eurós költségtérítésük továbbra is adómentes.

Szélesebb rétegeket von be a Fico-kormány a járulékfizetők körébe azzal, hogy egységesíti az egészségügyi-, a tb- és a nyugdíjjárulék-plafont. Az átlagbér ötszörösére, havi 3930 euróra emelik ugyanis januártól azt a felső határt, ami fölött már nem kell fizetni a járulékot. Miközben például az egészségügyi járulék esetében eddig 1116 euró volt a plafon. A munkaadók januártól nem kerülhetik el a járulékfizetést azzal, hogy megbízási szerződéssel foglalkoztatják alkalmazottaikat, mert ezekhez is a bérekkel azonos elvonások társulnak, ami 140 millió euróval növeli a büdzsé bevételeit. Az egykulcsos adóval Dzurindáék idején megszűnt osztalékadót is visszahozza a kormány, ám a 15 százalékos kulcs mellé az ily módon kivett adózott nyereséget 14 százalékos egészségbiztosítási járulékkal is megfejeli. Kevésbé lesz érdemes a jövőben a magyaroknak a határ túloldalán nagy teljesítményű autót vásárolniuk, a regisztrációs adó ugyanis a vásárlások 70 százalékát jelentő 80 kilowattig 30 euró marad, ám fölötte sávosan emelkedik, a 254 kilowattos gépkocsik után például 2997 eurót kell fizetni.

A „konszolidációból” a vállalatoknak is ki kell venniük a részüket: a társasági adó januártól 23 százalékra nő, 300 millió euróval gazdagítva a büdzsét. Emellett – a magyarországi ágazati különadók mintájára – a Fico-kormány 77 millió eurót vár az úgynevezett szabályozott szektorokból. Az energetikai, a biztosítási, a távközlési, a vasúti és légiközlekedési, a víz- és gázszolgáltató cégeknek jövőre a 3 millió euró feletti nyereségük után 0,4 százalékos adót kell leróniuk. A pénzintézetek sem ússzák meg, az idén 25 millió, jövőre pedig 110 millió euróval növekednek a terheik, miután októbertől a lakossági megtakarításokra is kiterjesztették az előző kormány által bevezetett, de csak a vállalati betétekre vonatkozó 0,4 százalékos adót.

Az ellenzék bírálja a csomagot, jóllehet az intézkedések nagy részének bevezetését az általuk alkotott Radicová-kormány bukása akadályozta csak meg. A választók egyelőre nem csalódottak, a közvélemény-kutatások a Fico pártja iránti töretlen bizalomról tanúskodnak. Pedig nő a szociális feszültség, a cégek sorra elbocsátásokat jelentenek be, miközben a munkanélküliség már most is 13 százalék körüli. A legnagyobb exportőrök közé tartozó galántai Samsung is csak azért nem lépett még, mert a kormány kilátásba helyezte, hogy a munkahelyek védelme érdekében nyolc másik vállalattal együtt 101 millió eurós adókedvezményben részesül.

A pedagógusok azonban már zúgolódnak, egy hónapja tüntettek is az átlagfizetésnél alacsonyabb, 687 eurós átlagbérük 10 százalékos emeléséért. A kormány csak 5 százalékra hajlandó, mondván: a közalkalmazottak jövőre tervezett 5 százalékos fizetéscsökkentését figyelembe véve ez így valójában 10 százalékot jelentene. A nővérek zokon vették, hogy míg az orvosok fizetése nőtt, az általuk kiharcolt és törvénybe foglalt béremelést az orvosi kamara megtámadta, az alkotmánybíróság pedig azzal a különös indokkal utasította el, hogy nincs elég forrás a törvény végrehajtására. A szakszervezetek csalódottak, hogy 4,4 százalékos követelésükkel szemben a minimálbér jövőre csak 3,2 százalékkal lesz magasabb, havi 338 euró, ami épp akkora mérték, mint amennyivel egy évvel korábban a Radicová-kormány emelte.

TUBA LAJOS / POZSONY

Hozzászólások