A háborús bűntettel vádolt Csatáry László ellen Szlovákiában egy 1948-as népbírósági döntés alapján életfogytig tartó szabadságvesztés büntetési tétel van érvényben.

Az eredeti, a kassai népbíróság által "fasiszta megszállás és kollaboráció" miatt, Csatáry László ellen hozott halálos ítéletet a kassai bíróság idén márciusban életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatta. Erre indoklásuk szerint azért volt szükség, mert a jelenlegi szlovák jogrend nem számol halálbüntetéssel, az eredeti ítélet nem lenne végrehajtható.

Az ítélet átminősítése ellen Csatáry László panasszal élt a szlovák legfelső bíróságnál, ám a testület áprilisban elutasította a keresetet, arra hivatkozva, hogy azt késve adták be.

A kassai kerületi bíróság ezt követően tűzte ki július 19-re annak a nyilvános ülésnek az időpontját, amelynek során a szabadságvesztés büntetés letöltésének módjáról kellene döntenie.

A szlovák igazságügyi minisztérium az ügy kapcsán korábban azt közölte: szeretnék elérni Csatáry László volt kassai rendőrparancsnok kiadását Szlovákiának. Jana Zlatohlávková, a szlovák szaktárca szóvivője ezzel kapcsolatban az MTI-nek pénteken azt mondta: a minisztérium továbbra is szeretné elérni Csatáry kiadatását, és ehhez minden segítséget megad a szlovák bíróságnak, ám a kiadatás kérelmezése az ügyben illetékes kassai bíróság hatáskörébe tartozik, ők a testület döntésébe nem szólnak bele.

Csatáry László, a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ (SWC) állítása szerint 1944 tavaszán, az akkor Magyarországhoz tartozó Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba történt deportálásában. Csatáry Lászlót Efraim Zuroff, az SWC jeruzsálemi irodájának vezetője jelentette fel 1944-es, majd később 1941-es deportálások miatt. A Budapesti Nyomozó Főügyészség alaptalannak minősítette Zuroffnak azt az állítását, miszerint Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz. Csatáry László kezdettől fogva tagadja bűnösségét.