A kormány a kínai kapcsolatok javításának szükségességével indokolta a lépést, miután a két ország politikai kapcsolatai gyakorlatilag megszakadtak 2010-ben, amikor Liu Hsziao-po kínai ellenzéki kapta a Nobel-békedíjat. Bár az elismerést egy független testület ítélte oda, Peking a norvég kormányon vett revansot.

A dalai láma a demokrácia és a szólásszabadság iránti elkötelezettségét hangoztatta Oslóban, ahol egy hotel erkélyéről mondott beszédet támogatói és az ellene tüntetők előtt.

"Közel négy éve nem volt kapcsolat politikai szinten Norvégia és Kína között. A kormány átfogó mérlegelés után úgy döntött, hogy nem lesz találkozó a norvég hatóságok és a dalai láma között norvégiai látogatása alatt" – közölte Forde Andersen norvég külügyi szóvivő.

A kínai külügyminisztériumtól előtte közölték: figyelik a dalai láma látogatását, illetve remélik, hogy "Norvégia tiszteletben tudja tartani Kína érdekeit", valamint "többet tud tenni" a két ország kapcsolatának javítása érdekében.

Ketil Kjenseth ellenzéki képviselő ugyanakkor bejelentette: vendégül látja a parlamentben a dalai lámát, és arra hivatkozva bírálta a kormányt, hogy az olajban gazdag Norvégiának nem gond, ha elszigetelődik Kínától.

A parlament alelnöke csak a hátsó ajtón akarta beengedni a dalai lámát, hogy elkerüljék az esetleges diplomáciai bonyodalmakat.

Cuj Hongcsian, a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének kutatója azt mondta az AP hírügynökségnek, hogy önmagában a dalai lámával való találkozás megtagadása nem lesz elég Kínának. Helge Luraas, az oslói nemzetközi és stratégiai elemzések intézetének vezetője pedig úgy vélte, hogy Norvégiának nem szabad meghajolnia Kína akarata előtt, és ki kell használnia diplomáciai előnyeit Kínával szemben, bármilyen csekélyek is azok.