Sin Jung-szo, a WHO nyugat-csendes-óceáni térségének igazgatója rámutatott, hogy mivel Kelet-Ázsia a közelmúltban a madárinfluenzától a SARS-vírusig melegágya volt a különböző járványoknak, a térség más földrajzi régióknál jobban fel van készülve a pusztító kórra. A tisztségviselő hangsúlyozta a széleskörű tájékoztatás, a megfigyelés és az átláthatóság fontosságát.

A tájékoztatás szerint Kelet-Ázsia a kereskedelmi kapcsolatok, a térségben található szállítási és közlekedési csomópontok, valamint a külföldön munkát vállalók tömegei miatt fokozottan ki van téve a vérzéses láz jelentette veszélynek.

Sin azt mondta, hogy a magas szintű felkészültség ellenére fokozzák az ebolavírus feltartóztatására irányuló óvintézkedéseket, kiemelte például, hogy minden térségbeli országban olyan járványügyi központokat hoztak létre, amelyek mind a WHO manilai irodájával, mind pedig a szervezet genfi központjával kapcsolatban állnak.

A Fülöp-szigeteki egészségügyi miniszter ezzel párhuzamosan arról tájékoztatott, hogy megfontolják az Egyesült Államok és Nagy-Britannia arra vonatkozó kérését, hogy küldjenek segélymunkásokat az ebola által leginkább sújtott nyugat-afrikai országokba. Az érintett térségben mintegy nyolcezer Fülöp-szigeteki állampolgár dolgozik, Manila 115 békefenntartót állomásoztat Libériában.

Hivatalos adatok szerint október 5-ig 3865-en haltak meg a betegségben az ebolajárvány által leginkább sújtott három nyugat-afrikai országban: Guineában, Libériában és Sierra Leonéban. A WHO azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az áldozatok tényleges száma ennél jóval magasabb lehet.

Ez a legsúlyosabb ebolajárvány a vírus közel negyven évvel ezelőtti megjelenése óta. A kór mostani terjedése februárban Guineában kezdődött, a járvány azóta Nigériára, Sierra Leonéra, Libériára, a Kongói Demokratikus Köztársaságra és Szenegálra is átterjedt. A járvány vérrel és más testnedvvel terjed. A betegség tünetei közé tartozik egyebek közt a hirtelen felszökő láz, hasmenés, hányás és bizonyos esetekben belső vérzés. A vírus hatására összeomlik a szervezet véralvasztó képessége, fellép az elvérzés veszélye, majd a betegség végzetessé válik. Az Ebola-vírust a Kongó egyik mellékfolyója után nevezték el, ahol a kórokozót 1976-ban felfedezték.