Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Felrobbantott hidak, légi csapások, ostromgyűrűk, lelőtt helikopterek és újabb halottak – az Oroszországgal szomszédos kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck megyékben valódi polgárháború dúl. A májusban kikiáltott Luhanszki Népköztársaság oroszra emlékeztető egyenruhába bújtatott fegyveresei hétfő hajnal óta ostromgyűrűben tartják az egyik ukrán határőrlaktanyát, s állítólag a céljuk az, hogy megszerezzék az ott őrzött fegyvereket. Az összecsapásban már többen meghaltak, a támadókat megpróbálja elriasztani az ukrán légierő, amely időről időre a térségbe vezényel néhány harci gépet. A repülők másutt tűz alá vették a szakadárok egyik ellenőrző pontját, s közben szétlőttek egy hidat is. Luhanszk városában sincs nyugalom: hét halálos áldozatot követelő robbanás rázta meg a megyei önkormányzat székházát. Egyelőre nem tudni, mi történt a Kijev-ellenes erők kezén lévő épületben. Orosz források szerint az ukrán légierő lőtte az épületet, míg Kijev azt állítja, a detonációt az okozta, hogy felrobbant a székházban tárolt rakéta.
Donyeckben a kelet-ukrajnai iparváros repülőtere a harcok központja, ahol kijevi források szerint már több mint száz szakadár vesztette életét. A légikikötőért vívott ütközet taktikaváltásra utal: ez az első alkalom, hogy a donyecki szakadárok – akik a múlt hónapban ugyancsak létrehozták a maguk független népköztársaságát – a sűrűn lakott övezeteken kívül is felvették a harcot az ukrán hadsereggel, és a vele együttműködő Kijev-párti milíciákkal. Eddig ugyanis a lakosságot élő pajzsként használva tevékenykedtek, s a fegyveresek egy-egy rajtaütés után azonnal felszívódtak a lakóövezetekben.
Az ukrán hadsereg visszafoglalta ugyan a május végén elvesztett repülőteret, de a környéken tovább folytatódik a lövöldözés. A szakadárok azt állítják, hogy a katonák azokra is lőnek, akik a bajtársaik holttestét vinnék el, míg a hadsereg szerint ellenfeleik folyamatosan megpróbálják visszaszerezni a stratégiai jelentőségű létesítmény fölötti ellenőrzést. A donyecki szakadárok egyik vezetője, Alekszandr Borodaj „miniszterelnök” közben újabb bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy Oroszországból is érkeznek fegyveresek a Moszkva-párti erők megsegítésére. A múlt héten engedélyezte, hogy az ott tevékenykedő újságírók elkísérjék azt a konvojt, amely a légikikötőért vívott harcokban elesett oroszországi fegyveresek holttestét vitte el az ukrán–orosz határra. A Donyeck megyében található Szlovjanszkban kedd hajnalban törtek ki újabb összecsapások: helyi források szerint a hadsereg elfoglalta a lázadók több ellenőrző pontját, s megtisztította az utakat. A város felé nagyszámú páncélost indítottak el, s a kormányerők a szakadárok végleges visszaszorítására készülnek.
Bár Petro Porosenko május 25-ei elnökválasztási győzelme óta az ukrán hadsereg határozottabban lép fel a központi kormány ellen harcolókkal szemben, az utóbbi napok eseményei is azt bizonyítják, hogy katonai erővel egyik fél sem tudja legyűrni a másikat. A megszerzett pozíciókat sem a szakadárok, sem a kormányerők nem képesek ugyanis biztonsággal megtartani. Az is egyértelmű, hogy az egyre súlyosabb gazdasági válságba süllyedő Ukrajnának nincs pénze az átfogó és tartós katonai fellépésre, valamint a hadsereg korszerűsítésére. Még akkor sem, ha a kijevi kormány folyamatosan kéri a lakosságot, hogy pénzátutalásokkal segítse a védelmi erőfeszítéseket. Közben a harcok miatt tovább csökken a termelés – Kijevben azzal számolnak, hogy az idén legalább öt százalékkal zsugorodik a GDP –, a fuvarozók pedig nem merik a konfliktus uralta területre küldeni kamionjaikat.
Ahogy romlik a helyzet Kelet-Ukrajnában, úgy távolodik el egymástól a Kijev oldalán álló Nyugat, illetve a szakadárokat támogató Oroszország. Moszkva – amely szerint a kijevi „junta” a luhanszki szakadárközpont állítólagos bombázásával újabb háborús bűncselekményt követett el saját népe ellen – bejelentette, hogy ellenlépéseket tesz, ha a NATO folytatja az Oroszországgal szomszédos tagállamaiban állomásozó egységeinek megerősítését. „Felmondhatjuk az Oroszország és a NATO közötti együttműködési szerződést, és katonai lépéseket tehetünk. Ha az észak-atlanti szövetség újabb jelentős erőket vezényel Közép- és Kelet-Európába, akkor azt a megállapodás megsértésének tarthatjuk. Ez viszont visszavetheti Európát a hidegháború időszakába, ami a fegyverkezési verseny kiújulását jelentené” – közölte újságírókkal Alekszandr Grusko orosz NATO-nagykövet. Akkor szólalt meg, amikor a NATO brüsszeli központjában a szövetség tagországainak védelmi miniszterei arról kezdtek tanácskozást, hogy az ukrajnai események – a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása, illetve az orosz csapatösszevonások az ukrán határon – miatt miképpen változik meg hosszú távú viszonyuk Moszkvával. A tanácskozás alaphangját az adta meg, hogy Barack Obama amerikai elnök Varsóban bejelentette: Washington egymilliárd dolláros alapot hoz létre az európai amerikai katonai jelenlét fokozására.
Megoldódni látszik viszont – legalábbis átmenetileg – az európai ellátás biztonságát is fenyegető újabb orosz–ukrán gázvita. Moszkva korábban azzal fenyegetőzött, hogy június elején felfüggeszti a gázszállításokat Ukrajnába, ha addig Kijev nem fizeti ki több mint négymilliárd dolláros adósságát, s nem utalja át előre a júniusi mennyiség árát. Az EU közvetítésével folytatott brüsszeli orosz–ukrán tárgyalásokon azonban hétfőn megállapodtak a felek, hogy miután Ukrajna több mint félmilliárd dollárt átutalt az orosz gázipari óriásnak, a Gazpromnak, Moszkva haladékot ad a tartozás további részének kifizetésére.
Állítólag közel a megegyezés arról is, mennyit fizessen Ukrajna az orosz gázért, s így elkerülhető lesz, hogy télen újabb árháború törjön ki. Günther Oettinger energiaügyekben illetékes EU-biztos szerint Moszkva és Kijev az ukránok szerint jogosnak tartott, ezer köbméterenként 268 dolláros, illetve az áremelések után az oroszok által felszámolt 485 dollár közötti árról tárgyal, s a felek várhatóan június közepén találkoznak újra. A Gazprom kedden tette közzé, hogy az idén 158 milliárd köbméter gázt – hárommilliárddal kevesebbet, mint tavaly – szállít európai ügyfeleinek, köztük Magyarországnak. Tavaly az átlagos európai exportár ezer köbméterenként 387 dollár volt.
NÉMETH ANDRÁS
