Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
„Csak egy választásom maradt, fegyvert ragadni, és harcolni a hadsereg ellen” – mondta a háza romjai között újságíróknak szervezett találkozóján a 39 éves Vlagyimir Piskunov, akinek otthonát a hétvégén lőtték szét rakétákkal, s a szilánkok megölték 32 éves feleségét. A kelet-ukrajnai Donyeck megyében lévő Marijinkában elszabadult a pokol: a három napig tartó tüzérségi párbajban a földdel váltak egyenlővé lakóházak, üzletek és iskolák, s legalább hat civil személy is életét vesztette. Bár Piskunov állítja, hogy 2007-ben épített házát az ukrán hadsereg rombolta le, nem tudni, mi az igazság, hiszen a szakadároknak is vannak rakétavetőik.
Piskunov csak egyike annak a több mint ezer embernek, aki elvesztette egy vagy több családtagját a már negyedéve tartó kelet-ukrajnai háborúban. És ahogy nő az áldozatok száma, úgy erősödik mindkét oldalon a düh, a bosszúvágy és az elkeseredettség, és válik egyre nehezebbé a harcok leállítása. Petro Porosenko ukrán államfő is bosszúról beszélt: amikor a múlt héten a szakadárok 19 kormánykatonát megöltek, s mintegy százat megsebesítettek az ukrán–orosz határ közelében, azt hangsúlyozta, hogy a vérontás kitervelői megfizetnek a tetteikért.
Az ukrán hadsereg, amely július első napjaiban visszafoglalta az eddigi legsúlyosabb harcok színhelyeit, Szlovjanszkot és Kramatorszkot, most a szakadárok kezén lévő két kelet-ukrajnai nagyváros, Donyeck és Luhanszk ostromára készül, s közben igyekszik ellenőrzése alá vonni az Oroszországot és Ukrajnát elválasztó határ térségét is, hogy elvágja a szakadárok utánpótlási útvonalait. Helyszíni beszámolók szerint fokozatosan bezáródik a gyűrű a két város körül: Ukrajna minden részéből érkeznek harckocsik és páncélozott szállító járművek, és a katonaság csak kifelé engedi az embereket. Donyeck és Luhanszk külső kerületeiben, illetve az elővárosokban egymást lövik a szemben álló felek, míg a belvárosokban a szakadárokat támogató nagygyűléseket rendeznek. Ugyancsak komoly a feszültség a luhanszki repülőtér körzetében, ahol a harckocsis alakulatok megpróbálják feltörni a légikikötőben rekedt kormányerőket körülvevő szakadár gyűrűt.
Porosenko az utóbbi napokban is beszélt ugyan a tűzszünet és a politikai rendezés lehetőségeiről, kijevi vélemények szerint az államfő előbb megpróbálja megtörni a szakadárok erejét, s csak később lesz hajlandó újra a párbeszédre a kelet-ukrajnaiak képviselőivel. Kérdéses ugyanakkor, hogy esetleges katonai győzelem elég lesz-e a keleti országrész stabilizálásához. A bizalom teljesen elpárolgott ugyanis Kijev és a jelentős részben oroszok lakta terület között: Donyeckben és Luhanszkban továbbra is az oroszországi televíziók műsorát sugározzák, azok pedig a nap 24 órájában fasiszták gyülekezetének festik le a kijevi vezetést támogatókat.
Az ukrán hadsereg jelentős erőket von össze a szakadárok központjai körül, sikerének esélyét csökkenti azonban, hogy változatlanul súlyos gondokkal küszködik. Továbbra is akadnak árulók, akik kiszivárogtatják a katonai titkokat az ellenségnek, s miközben a szakadárok oldalán Oroszországból érkezett kommandósok, illetve harcedzett csecsen fegyveresek is harcolnak, az ukrán hadsereg jelentős része gyengén kiképzett sorkötelesekből áll. Kijevnek pénze sincs a gyors fejlesztésre, a kormány részben a lakosságtól gyűjtött adományokból költ a védelemre: legutóbb például 150 golyóálló mellényt vett a felajánlásokból.
A pénzadományok mellett az önkéntesek is segítenek, sorra alakulnak olyan civil szervezetek, amelyek magukra vállalják a felszerelések és az utánpótlás frontra juttatását. Más csoportok a csak külföldön kapható gyógyszerek – például korszerű vérzéscsillapítók – beszerzésére összpontosítanak, egyes önkéntes szervezetek pedig a véradókat mozgósítják. A StopTerror.ua nevű internetes oldalon gyűjtik a szakadárok mozgásával, illetve útakadályok és ellenőrző pontok létesítésével kapcsolatos lakossági adatokat. Az internetes portálon akció indult az első ukrán pilóta nélküli gép megvásárlásához szükséges pénz összegyűjtésére is.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a hét végén több, Ukrajnából kilőtt gránát Oroszország területén csapódott be, s az egyik lövedék állítólag megölt egy orosz állampolgárt, kettőt pedig megsebesített. Moszkva egyből reagált, a Kreml közleménye szerint „visszafordíthatatlan következményei” lesznek annak, ha újabb támadások érik Oroszországot. Moszkva szerint a lövések az ukrán hadseregtől érkeztek, Kijev a szakadárokat vádolja, akik állítólag így akarják kiprovokálni Oroszország hadba lépését. Az orosz beavatkozás veszélye már csak azért is fennáll, mert a határ közelében továbbra is jelentős orosz erők állomásoznak.
Az ukrajnai válság a brazíliai labdarúgó-világbajnokság döntőjén is szóba került. A riói Maracana stadionban találkozott Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök – utóbbi Argentínából érkezett, ahol aláírta azt az egyezményt, amelynek értelmében a Roszatom beszáll egy ottani atomerőmű építésébe is –, és mindketten hangsúlyozták, hogy az ukrajnai helyzet ismét egyre veszélyesebbé válik, s romlanak a békés rendezés esélyei. A közös közlemény szerint a szemben álló feleknek állandó videokapcsolatot kellene létrehozniuk, hogy megpróbálják elejét venni a harcok kiszélesedésének. Az eredeti tervek alapján a rövid Putyin–Merkel-találkozón Porosenko is részt vett volna, ám az ukrán vezető a harci helyzetre hivatkozva végül lemondta brazíliai útját.
NÉMETH ANDRÁS
