Elvonulók vitték

Két helyen vonult fel a múlt héten az ukrán hadsereg. Az egyik parádét Kijevben tartották, s a függetlenség napját ünneplő nézők előtt bátornak és határozottnak tűnő, jól felfegyverzett katonák masíroztak el. A másikat pár száz kilométerrel keletebbre, Donyeckben rendezték, s ott ugyanannak a hadseregnek a katonái lépkedtek, ők viszont nem tűntek sem bátornak, sem pedig határozottnak: a kelet-ukrajnai szakadárok ejtették őket fogságba az utóbbi hetekben dúló harcokban, s most hátrakötözött kézzel, az út mentén álló ezrek szidalmait hallgatva kényszerültek végigmenni az ostromgyűrűben lévő város főutcáján. „Kötélre veletek, fasiszták” – kiabálták a helyiek, és miután a menet elvonult, locsolókocsik érkeztek, hogy felmossák utánuk az utat. Hasonló megalázásra azon a vidéken hetven évvel ezelőtt került sor, akkor Moszkvában hajtották végig a német hadifoglyokat, majd locsolták le utánuk az aszfaltot.

Miközben a kijevi és donyecki parádék minden eddiginél világosabban mutatták meg, mennyire végzetes a 48 milliós országot mélybe rántó megosztottság, a szakadárokat támogató Oroszországból megérkezett a szeparatisták kezén lévő Luhanszk városába a Moszkva által küldött élelmiszersegély. A több mint kétszáz kamionból álló járműoszlop Kijev engedélye nélkül lépett be az országba, s az ukrán védelmi minisztérium állítása szerint a tehergépkocsik nem üres raktérrel távoztak. Egyebek mellett magukkal vitték a Kolcsuga repülőgép-követő rendszer elemeit előállító gyártósorokat, s felpakoltak lőszertárakat gyártó gépeket is. A NATO már a segélyszállítmány ukrán területre lépését is elítélte – az észak-atlanti szövetség szerint Moszkva ismét megsértette Ukrajna szuverenitását –, és Anders Fogh Rasmussen főtitkár azt állította, egyre több az olyan hír, amely szerint az orosz hadsereg tüzérsége orosz, illetve ukrán területről lövi a Kijevhez hű egységek állásait.

Kijevi hírek szerint hétfőn hajnalban jelentős létszámú orosz haderő lépte át a határt, s az ukrán hadseregnek csak a betolakodó harcjárművek egy részét sikerült megsemmisítenie vagy visszafordulásra kényszerítenie. Deszantosok is érkeztek Oroszországból, közülük tízet elfogtak az ukrán katonák. Ukrán források állítják, hogy folytatódik az orosz erők összevonása, s már közel ötvenezerre nőtt az orosz oldalon gyülekező fegyveresek száma. Ez, valamint a haditechnika Ukrajnába átdobása arra utalhat, hogy Moszkva még nyíltabban be akar avatkozni az ukrajnai válságba. Amit tovább súlyosbít, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn bejelentette: Moszkva úgy látja, a kelet-ukrajnai térségben nem javul a humanitárius helyzet, és ezért újabb segélyszállítmányt akar indítani Luhanszk felé.

A beavatkozást az teheti szükségessé, hogy fokozatosan visszaszorulnak a szakadárok, s míg korábban egybefüggő területet tartottak ellenőrzésük alatt, mostanra megszűnt a közvetlen összeköttetés a tavasszal egyoldalúan kikiáltott Donyecki, illetve Luhanszki Népköztársaság között. A Kijevhez hű erők folytatják Donyeck és Luhanszk ostromát, és állítólag már behatoltak a városok területére is. A szakadárok viszont azt tették közzé, hogy visszaverték a kormányerők támadásait.

A harcok folytatódnak ugyan, ennek ellenére lapzártánk után Minszkben találkozik egymással Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán államfő. A megbeszélés megszervezésében döntő szerepet játszott Angela Merkel német kancellár, aki már hetek óta sürgeti, hogy megkezdődjön a párbeszéd a szemben álló felek között. Merkel azt is hangsúlyozta, biztos abban, hogy az első tárgyalás nem hoz áttörést. „Ha valaki valóban meg akar oldani egy problémát, akkor nem mondhat nemet a párbeszédre. Mi, németek, akik láttuk, hogyan egyesülhet újra békés módon az ország a szomszédok megállapodása alapján, azt mondjuk, hogy az ukrán népnek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy maga jelölje ki az utat, amelyet végig akar járni” – jelentette ki Merkel, miután a hétvégén Kijevben találkozott Porosenkóval.

Ahogy újra nő a közvetlen orosz katonai beavatkozás veszélye, úgy aggódnak egyre inkább Moszkva politikája miatt a kelet- és közép-európai országok. A Der Spiegel című német hetilap értesülései szerint a félelmek már olyan erősek, hogy több térségbeli állam – elsősorban Lengyelország, valamint a három balti volt szovjet tagköztársaság, Észtország, Lettország és Litvánia – felkérte a NATO-t, hogy vegye Oroszországot is hatókörébe a most alakuló rakétavédelmi pajzs, amely eredetileg az észak-koreai és az iráni támadástól védte volna a katonai szövetség tagállamait.

A javaslat megosztja a NATO-t: az USA támogatja az ötletet, míg Németország úgy tartja, a lépéssel feleslegesen provokálnák Moszkvát, amely amúgy is régóta azt állítja, hogy a rakétavédelmi rendszer valójában főként ellene irányulna. A pajzs bővítésének az ügye a jövő heti NATO-csúcstalálkozón ismét szóba kerül, s elemzők szerint a színfalak mögött komoly vita várható. Az USA és a baltiak ugyanakkor kis győzelmet máris arattak: Németország már nem követeli, hogy évenként hosszabbítsák meg a balti térségbe vezényelt új NATO-egységek állomásoztatásáról hozott döntést, így az határozatlan ideig érvényben marad.

NÉMETH ANDRÁS