Jövőbe látók

„Felfogtuk, hogy túl kis ország vagyunk ahhoz, hogy valaki csak a belső piacra koncentrálva érjen el komoly üzleti sikert. A becsvágyó vállalkozók ezért az egész világot tekintik pályának” – ezzel magyarázza Észtország sikerességét Silver Tambur, az Estonian World nevű internetes portál főszerkesztője. Példaként rögtön meg is említette a ma már az amerikai Microsoft tulajdonában lévő, 2003-ban alapított Skype céget, amelynek internetes telefonálási szoftverét – dán és svéd pénzből – néhány észt programozó írta meg.

Az egykori Skype-hoz hasonló startupok ma is virágoznak az országban, a Szovjetunió 1991-es felbomlása után függetlenné vált balti köztársaságban a világon a legmagasabb az egy főre jutó kezdő vállalkozások száma. Világbanki adatok szerint az 1,3 millió lakosú országban évente több mint negyvenezer új vállalkozást jegyeznek be, negyven százalékkal többet, mint a balti térségben komoly GDP-visszaesést okozó világgazdasági válságot megelőző utolsó „békeévben”, 2008-ban. A statisztikák szerint az új vállalkozások többsége kapcsolatban áll a számítástechnikával, s az észt GDP 15 százaléka már csúcstechnológiát alkalmazó cégektől származik.

A látványos eredmények hátterében az áll, hogy Észtország a függetlenség kivívása után azonnal megkezdte a modernizálást, s a privatizáció mellett hamar kötelezővé tette a programozási órákat is az iskolákban – 1998-ra a legtöbb osztályteremben volt már számítógép. Az észtek a hátrányos helyzetből is előnyt kovácsoltak: bár a szovjet szétesés pillanatában a lakosság több mint felének nem volt telefonja, ahelyett hogy ajándékként elfogadták volna az éppen lecserélés előtt álló finn analóg hálózat berendezéseit, kiépítették saját országos digitális rendszerüket. „Egyszerűen átugrottunk néhány lépcsőfokot, s az internet felé fordultunk. Mivel akkor jelentek meg az első böngészőprogramok, egyenlő versenyzőként indultunk a többi felhasználóval” – mondta újságíróknak a 2006 óta hivatalban lévő államfő, Toomas Hendrik Ilves.

Észtország gyakorlatilag teljesen digitalizálta az államigazgatást az utóbbi években, s a rendszert működtető X-Road hálózatba bekerültek a magáncégek is. Így 5-10 percbe telik az éves adóbevallás elkészítése – a fizetési adatokat, valamint a levonható tételeket a rendszerbe bekapcsolt cégek, bankok és egyéb intézmények automatikusan feltöltik –, s közel egy évtizede az állampolgárok már e-mailen is szavazhatnak. E-voksként adják le az összes szavazat 25 százalékát a digitális aláírást tartalmazó személyi igazolványokkal, újabban pedig a telefonok SIM-kártyájába épített mobilazonosítóval, s eddig még egyszer sem sikerült feltörni az észt választási szoftvert.

Az egyedi személyi számokon alapuló digitális azonosítási rendszer nemcsak biztonságos, hanem átlátható is. A felhasználók a legtöbb esetben maguk szabják meg, hogy kik tekinthetnek bele az adataikba, s ha például olyan szerv kutakodik utánuk, amelyet nem lehet letiltani – például a rendőrség –, akkor az érintett értesítést kap arról, ki és miért nézett bele az adataiba. Ha úgy érzi, visszaélés történt, s a vádat a bíróság is megerősíti, akkor az ok nélkül szimatoló hatósági személy elvesztheti az állását.

A digitalizálásnak köszönhetően néhány percbe kerül a cégbejegyzés is – a hatóságoknak nincs joguk papíron is kérni a digitálisan is benyújtott iratot –, s mivel a külföldi befektetők vonzónak találják a 21 százalékos egykulcsos jövedelemadót, nem csak az észtek indítanak vállalkozásokat az országban. A fejlesztéseknek köszönhetően Észtország jelenleg a 17. helyen áll a befektetésbarát országok 150-es világbanki listáján, s ezzel 37 hellyel előzi meg Magyarországot.

Várhatóan tovább nő az érdeklődés a közeljövőben, az év végén vezetik be ugyanis a digitális letelepedési engedélyt, amellyel az EU valamennyi polgára számára elérhetővé válnak az eddig leginkább az észt állampolgároknak járó szolgáltatások, például az adóbevallás vagy a részvétel a helyhatósági választáson. A leginkább a balti állammal már üzleti vagy egyéb kapcsolatban lévő külföldieknek szánt e-letelepedési engedélyt egyelőre csak Észtországban lehet igényelni, ám hamarosan a külföldi észt nagykövetségeken is lehetővé válhat a kiváltása.

A lakosok számának növelésére már csak azért is szükség lehet, mert a digitalizálás és a gazdasági növekedés ellenére folyamatosan csökken a Hollandia méretű ország népessége. Az ezredforduló óta kilencvenezerrel esett vissza a lakosság száma, s bár elsősorban a szovjet időkben beköltözött orosz nemzetiségűek távoznak, az észt fiatalok közül is sokan döntenek így. Furcsa módon a Tallinn által teremtett körülmények is hozzájárulnak az emigrációhoz: nem csak a jól képzett fiatal észt programozók kelendőek külföldön, a sikeres startupok tulajdonosai is hajlamosak arra, hogy közelebb kerüljenek a fő piacnak számító Nyugat-Európához.

Az észtek között a fő célpont – már csak a nyelvi hasonlóság miatt is – a közeli Finnország, míg az orosz ajkúak Oroszországba, illetve távolabbi európai országokba költöznek. Bár a szakértők hangsúlyozzák, hogy a népességfogyás aggasztó méreteket ölt – a termékenységi mutató 1,52, ami nem elégséges a népesség fenntartásához –, az észtek jó része örül annak, hogy a demográfiai folyamatok főként a lakosság mintegy negyedét számláló oroszok létszámának csökkenését mutatják.

NÉMETH ANDRÁS