Emelik a tétjeiket

Ukrajna egységét veszélyeztető, komoly következményekkel járó döntést hozott Petro Porosenko ukrán államfő: felfüggesztette az ukrán állami intézmények működtetését az Oroszország-párti szakadárok kezén lévő keleti területeken. Így például sem az iskolák, sem pedig a kórházak nem kapnak központi pénzt, és beszüntetik a nyugdíjak kifizetését is. A nemzeti bank az érintett területen egy hónapon belül leállítja a pénzintézeti szolgáltatásokat – ez érinti a bankkártyás fizetéseket is –, az állami vállalatok pedig ugyancsak kivonulnak a Donyeck és Luhanszk megyékben kikiáltott „független népköztársaságok” városaiból. Porosenko egyben felszólította a parlamentet, hogy vonja vissza azt az októberben elfogadott törvényt, amellyel széles körű önkormányzatot kínált a jelentős létszámú orosz kisebbségnek otthont adó Kelet-Ukrajnának.

A szakadárok ellenőrzése alatt álló térség elszigetelését célzó döntés megosztja az ukrán társadalmat. A kormányzatot támogatók azzal érvelnek, hogy Porosenko lépése logikus, hiszen a november 2-ai kelet-ukrajnai parlamenti választáson a szakadárok politikai vezetői diadalmaskodtak, s ezért Kijevnek nem áll szándékában azokat finanszírozni, akik szét akarják szakítani a 46 millió lakosú országot. Az államfői döntést elutasítók – egyebek mellett a jogvédő civil szervezetek – viszont azt hangsúlyozzák, hogy Porosenkónak nem volt joga az ukrán állam kivonására. „Kijev ugyanis nem mondott le a kelet-ukrajnai területekről, és nem ismeri el a szakadár államokat, így az alkotmány szerint a keletiek ugyanolyan állampolgárai Ukrajnának, mint a nyugatiak, az elnök tehát megsérti az alaptörvényt” – érvelnek a bírálók.

Az államfői határozat mindenképpen gyökeres politikaváltásra utal, hiszen Kijev most ismerte el először – egyelőre közvetve –, hogy egyáltalán nincs befolyása a szakadárokra, s az állam kivonása a jele lehet annak, hogy véglegessé válik a volt szovjet tagköztársaság két részre esése. Igaz, közben Porosenko azt is hangsúlyozza, hogy országa készen áll totális háború megvívására is. „Békét akarunk, de nem félünk harcba bocsátkozni az orosz erőkkel. A hadsereg most már jobb állapotban van, mint öt hónappal ezelőtt, s az egész világ minket támogat” – idézte Porosenkót a Bild című német napilap.

A totális háború visszatérése már csak azért is bekövetkezhet, mert az ukrajnai belpolitikába évek óta beavatkozó Oroszország újra aktivizálta magát. NATO- és EBESZ-források szerint november első napjaiban több tucat orosz tank és egyéb harcjármű hatolt be Ukrajnába, míg az ukránok arról számoltak be, hogy az Oroszországból érkezett egyik segélykonvojban jelentős számú fegyveres is volt. A szakadárokat támogató, felségjelzés nélküli új erők feltűnése egybeesett azzal, hogy összeomlani látszik a szeptemberben elfogadott tűzszüneti egyezmény. Bár november elejéig egyetlen nap sem telt el teljes nyugalomban, az utóbbi hetekben valamennyi fronton heves tüzérségi párbajok törtek ki, a legsúlyosabbak az orosz határ közelében lévő Luhanszknál, illetve a donyecki repülőtér környékén. A légikikötőből szinte már semmi sem maradt – a kiszolgálóépületek kiégtek, a leszállópályát pedig kráterek csúfítják –, a szemben álló felek a közelben lévő utak ellenőrzéséért harcolnak: a cél a Donyeck védelme szempontjából stratégiai fontosságú helyek kézben tartása.

Bár Moszkva tagadja, hogy csapatokat küldött volna Ukrajnába, Vlagyimir Putyin államfő több alkalommal is hangsúlyozta: Oroszország nem fogja megengedni, hogy Kijev megsemmisítse kelet-ukrajnai ellenfeleit. „Újra harcok dúlnak a térségben, s Kijev ismét katonákat vezényelt a keleti országrészbe, és az ukrán haderő rakétákkal lövi ellenfeleit” – mondta Putyin az ARD német tévécsatornának adott nyilatkozatában. Miközben egyoldalúsággal vádolta a nyugati médiumokat, azt nem árulta el, hogy milyen eszközökkel akarja megakadályozni szövetségesei szétzúzását.

Nem csak Putyin és a nyugati médiumok viszonya hagy kívánnivalót maga után, az orosz államfő a húsz vezető gazdaság G20-as csoportjának csúcstalálkozóján is elszigetelődött. Az ausztráliai Brisbane-ben tartott kétnapos eseményen Barack Obama amerikai elnök közölte: az Ukrajna elleni orosz agresszió az egész világ békéjét fenyegeti. Angela Merkel német kancellár is elfogadhatatlannak nevezte Moszkva álláspontját, és – megváltoztatva korábbi álláspontját – megerősítette, hogy az EU újabb szankciókat vezethet be Oroszország ellen. Az újabb büntetőintézkedéseket David Cameron brit miniszterelnök sem zárta ki. „Igen, a szankcióknak nagy áruk van, de sokkal többe kerülne, ha megengednénk, hogy egy befagyott konfliktus mérgezze Európát. Putyin elnöknek meg kell értenie, keresztúthoz ért” – mondta.

Helyi források szerint Stephen Harper kanadai miniszterelnök már a Putyinnak címzett első mondatában felszólította az orosz államfőt, gyorsan vonuljon ki Ukrajnából, míg a házigazda Tony Abbott ausztrál kormányfő nem rejtette véka alá, hogy az orosz támogatást élvező ukrajnai szeparatistákat vádolja, amiért júliusban az orosz határ közelében lelőtték a Malaysian Airlines Kuala Lumpur felé tartó utasszállító gépét. A fedélzeten 298 ember, köztük 27 ausztrál állampolgár tartózkodott. Bár Brisbane-ben már pár órával a csúcs kezdete után felmerült, hogy a heves támadások miatt Putyin azonnal elhagyja a találkozót, ő végül nem hajolt el az ütések elől, s távozásával megvárta a hivatalos program végét. Ugyanakkor ő volt az első, aki jóval a többiek előtt elhagyta Ausztráliát, mondván: alvásra van szüksége, hogy frissen kezdje az új hetet.

Az Oroszország elleni újabb szankciók ügye már felmerül az EU-s külügyminiszterek találkozóin is, ám brüsszeli források szerint az eddig elsősorban az orosz bankokat, valamint energetikai és hadiipari vállalatokat érintő büntetőintézkedések megszigorításáról a decemberi uniós csúcstalálkozón születhet döntés. Az újabb szankciók még inkább elszigetelnék Oroszországot, Brüsszel és az USA állítólag további pénzügyi korlátozásokat fontolgat. A szankciók kedvezőtlen hatását már Putyin is elismerte, igaz, ő azért szorgalmazta a büntetőintézkedések feloldását, mert szerinte azok leginkább a világgazdaságnak okoznak kárt.

NÉMETH ANDRÁS