Januárban 1029 koszovói állampolgár nyújtott be menedékkérelmet Ausztriában. Nagyon kevés az esély arra, hogy az osztrák hatóságok úgy ítélnék meg, a koszovóiakat megilleti a menekülteknek járó nemzetközi védelem joga, mivel a balkáni ország "biztonságos származási országnak" számít.

Mikl-Leitner azt mondta: a jövőben a koszovóiak menedékkérelmeit gyorsított eljárásban, tíz napon belül szeretnék elbírálni, és az elutasított kérelmezőket kéthetente repülőgépen küldenék vissza hazájukba.

Hyseni közölte: "azt mondták nekünk, hogy az illegális bevándorlók többsége nem kap tartózkodási engedélyt, vissza fogják őket küldeni. Azt szeretném, hogy mindez a lehető leggyorsabban történjen".

A koszovói belügyminiszter leszögezte: "mindannyian tudjuk, hogy Koszovó nem tudja a legjobb feltételeket biztosítani a megélhetéshez, viszont biztonságos országnak számít".

Mikl-Leitner azt is hangsúlyozta: igyekszik meggyőzni jövő heti pristinai látogatásán a koszovóiakat arról, hogy ne is próbálkozzanak Ausztriában menedékstátust kérni, mivel arra semmi esélyük nincsen.

Hozzátette: nagyon fontos, hogy az embereknek megmondják az igazat, mivel sok pletyka és hazugság kering erről. A koszovóiak gyakran minden vagyonukat eladják, s azután még kevesebbel térnek vissza hazájukba.

A szerb kormány csütörtökön közölte, a koszovóiak menekültáradatát fokozottabb határvédelemmel sikerült állítólag megfékezni. A B-92 belgrádi televíziós csatorna arról számolt be, hogy az elmúlt két napban a Bela Zemlja-i koszovói határátkelőnél nem regisztráltak kivándorlókat szállító buszokat. Korábban ezen a határállomáson naponta 300-400 ember kelt át. A közelben lévő dél-szerbiai Bujanovac buszpályaudvaráról előtte naponta 4-5 busz indult útnak koszovói albánokkal az észak-szerbiai Szabadka felé.

Hyseni mindenesetre azt mondta, hogy "továbbra sem derűlátó". Jelezte, hogy Pristina nem akarja lezárni határait a kiutazók előtt, és felszólította Ausztriát, valamint a schengeni övezet további tagállamait, lazítsanak a koszovóiak számára érvényben lévő vízumfeltételeken, és tegyék számukra lehetővé a legális beutazást. Ezzel megszűnne az illegális határátlépés és az EU tudná a beutazók számát is – érvelt.

Mikl-Leitner visszautasította a kérést. Azt mondta: először a koszovói gazdasági helyzetet kellene stabilizálni, és kevesebb embernek kellene Koszovóból menedékkérelmet benyújtania Ausztriában.

Hírek szerint tavaly december óta mintegy 50-60 ezer ember vándorolt ki Koszovóból, s legtöbbjük Magyarországon és Szerbián keresztül a nyugati országok felé igyekszik. Szakértők szerint Koszovó rendkívül nyomorúságos gazdasági helyzete miatt indulnak útnak az ott élők. A balkáni országban több mint harminc százalékos a munkanélküliség.

A Reuters hírügynökség fotósorozatot közölt olyan koszovóiakról, akik Ásotthalomnál lépték át a határt, de a rendőrök feltartóztatták őket. A képekhez fűzött leírásban egyebek mellett az olvasható, hogy a kivándorlás hatása durván érzékelhető egy észak-koszovói városban, Vushtrriben, ahol az elmúlt hónapokban 7 százalékkal csökkent a lakosságszám, és több mint 400 gyermeket vettek ki az ottani iskolákból, és nagyjából ötezret egész Koszovóban.