Tusk szerint a tagállami vezetők most újabb, Oroszországgal szembeni büntetőintézkedésekről nem tárgyaltak, az eddig meghozott szankciók érvényben maradnak, és a hétfői külügyminiszteri tanácson született döntés is hatályba lép a jövő hét elején, amely újabb személyeket tesz uniós tiltólistára.

A korábbi lengyel kormányfő azt mondta: a teljes 1989 után geopolitikai rend forog kockán.

"Korlátozott a bizalmunk Putyin elnök jóhiszeműségében" – utalt Tusk arra, hogy a szeptemberben szintén Minszkben kötött politikai megállapodás gyakorlatilag írott malaszt maradt.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatban mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a bizottság újraindítja az EU–ukrán–orosz háromoldalú energiatárgyalásokat, hogy ne alakuljon ki ismét olyan vita, amely fenyegetné a gázellátás biztonságát.

A görögök 70 és 30 százaléka

A csúcstalálkozón napirendre került a görög gazdaság helyzete is. Ez volt az első csúcsértekezlet, amelyen Athént már a januári választásokon győztes baloldali pártszövetség, a Sziriza vezetője, Alekszisz Ciprasz képviselte.

Tusk beszámolt arról, hogy az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter tájékoztatta az Európai Tanácsot az egyeztetésekről, de a részletekről nem kezdtek tárgyalni, csak abban állapodtak meg, hogy szakértői szinten egyeztetik a jelenlegi kiigazító programot és az új görög kormány elképzeléseit.

Juncker arról beszélt, hogy a görög kormány számára az uniós intézkedések 70 százaléka elfogadható, de meg kell találni, melyik az a 70 százalék, és melyik az a 30, ami nem. El lehet vetni ugyan egyes intézkedéseket, amelyeket az új athéni vezetők károsnak tartanak, de a fiskális semlegességet fenn kell tartani. Ha egy intézkedést elvetnek, azt egy azonos költségvetési hatással járó másikkal kell pótolni – mondta a bizottság elnöke.

Intézkedések a terrorizmus ellen

A harmadik fő napirendi pont a terrorizmus elleni fellépés volt. Ebben a témában az EU állam-, illetve kormányfői közös nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben három területen határoztak intézkedésekről.

A dokumentum a biztonsági intézkedések között első helyen említi, hogy az uniós társjogalkotóknak, azaz a szakminiszterek tanácsának és az Európai Parlamentnek sürgősen el kell fogadniuk a légi utasok adatait rögzítő rendszerről szóló uniós irányelvet, szilárd adatvédelmi biztosítékokkal együtt.

Emellett ki kell használni a schengeni rendszer lehetőségeit a külső határok ellenőrzésére, és az egyébként szabad mozgást élvező személyeket is ellenőrizni kell a terrorizmus elleni adatbázisok felhasználásával. Ezen túlmenően a schengeni rendszer célzott felülvizsgálatára is javaslatot kérnek az Európai Bizottságtól.

A lakosság biztonságát hivatott előmozdítani az is, hogy a tagállami igazságügyi és rendfenntartó hatóságok fokozzák az egymás közötti információcserét, emellett pedig minden illetékes hatóság fokozza fellépését a törvénytelen fegyverkereskedelem, a pénzmosás, a terroristák finanszírozása ellen.

Harmadik intézkedésként az unión kívüli országokkal való együttműködés szorosabbra fűzéséről döntöttek. Újragondolják az úgynevezett déli szomszédsággal kapcsolatos uniós stratégiát, előmozdítják a kultúrák és civilizációk párbeszédét.