Emelkedő tétek

Napok óta óvóhelyeken és pincékben élnek a kelet-ukrajnai Debalceve és Avgyijivka, valamint a környező falvak lakosai: a kelet-ukrajnai szakadár erők és az ukrán kormánycsapatok állásai közé ékelt településeken nincs víz, áram és gáz, s a tüzérségi lövedékek sorra csapódnak be a lakónegyedekben. A szemben álló felek az egyre zsúfoltabbá váló kórházakat sem kímélik, több kórtermet is gránáttalálat ért. És ahogy növekszik a veszély, úgy csökken azok száma, akik hajlandók gyógy- és kötszereket vinni az ostrom alatt lévő településekre.

Debalceve stratégiai fontosságú város: az utolsó jelentős település a szakadárok két központját, Donyecket és Luhanszkot összekötő útvonal mentén. Így ha visszavonulásra kényszerülnek a debalcevei kiszögellésbe szorult ukrán kormányerők, akkor az Oroszország támogatását élvező szakadárok stabilizálják vonalaikat. A HVG értesülései szerint a több ezer kormánykatona helyzete elég kilátástalan. Bár nyugatról érkezik némi utánpótlás, a Debalceve felé több irányból közeledő lázadók tüzérségi fegyvereikkel állandóan lövik az ukrán katonaság állásait és utánpótlási vonalait.

Kijev január végén már a Debalcevéhez közel lévő donyecki repülőteret is elvesztette, s így kiszorult az iparváros körzetéből. Közben egyre több a polgári célpontok elleni szándékos támadás. Donyeck városában ágyúval, a délkelet-ukrajnai Mariupolban pedig rakétavetőkkel vették tűz alá a lakónegyedeket. A kormányerők és a szakadárok egymást vádolják a több tucat halálos áldozatot követelő akciók végrehajtásával, ám egyik helyszínre sem érkezhettek független vizsgálók. A tavaly március óta tartó összecsapásokban már több mint ötezren vesztették életüket, és tízezernél többen sebesültek meg.

A harcok elemi erejű fellángolása azt jelenti, hogy mostanra teljesen összeomlott a tavaly Minszkben tető alá hozott tűzszüneti egyezmény, s egyelőre semmi esély sincs arra, hogy a párbeszéd újraéledne. Már csak azért sem, mert a szakadárok csak akkor hajlandók véget vetni offenzívájuknak, ha nem a tavaly szeptemberben megadott vonalak mögé kell visszavonulniuk, hanem Kijev elismeri az utóbbi hónapokban elért, mintegy 500 négyzetkilométeres területi nyereségüket is. A Donyecki Népköztársaság vezetése hétfőn bejelentette: százezer katonát hív be, hogy „megvédelmezze” Kelet-Ukrajnát, s mozgósítás kezdődött a Kijev ellenőrzése alatt lévő országrészben is.

Az utóbbi nem túl sikeres. A mintegy 150 ezer magyarnak is otthont adó Kárpátalján, valamint az ukrán többségű Ivano-Frankivszk megyében a besorozottak több mint fele nem vette át a behívót, s helyi források szerint a katonaköteles korú férfiak jó része vagy külföldre távozott, vagy pedig az országon belül költözött más helyre. A HVG úgy tudja, a sorozás a helyi magyarokat is érinti, ám a behívottak aránya nem magasabb, mint az ukrán lakosságon belül. „A sorkötelesek szerencséje, hogy a behívás sem jobban szervezett, mint bármi más az ukrán államban” – magyarázta a HVG-nek egy neve mellőzését kérő kárpátaljai magyar. Kijevi közlések szerint a cél hatvanezer tartalékos besorozása, ám ha rosszabbra fordul a harctéri helyzet, akkor tovább növelik a behívók számát.

A szakadárok katonai sikerei kijevi és nyugati források szerint elsősorban azzal magyarázhatók, hogy a Kreml – annak ellenére, hogy az ukrajnai beavatkozás miatt elrendelt amerikai és uniós szankciók hatására összeomlott a rubelárfolyam, az orosz gazdaság pedig mélyrepülésbe kezdett – továbbra is segíti fegyverrel és technikával az Ukrajnától elszakadni kívánó erőket. NATO-források úgy tudják, jelenleg több mint ezer orosz katonai tanácsadó tevékenykedik Kelet-Ukrajnában, akik segítik a szakadárokat a bonyolultabb felszerelések – rakétavetők és egyéb fegyverrendszerek – kezelésében. Meg nem erősített források szerint az utóbbi napokban újabb T–80-as és T–72-es harckocsik is érkeztek a szakadárokhoz Oroszországból, s nagy mennyiségű a lőszerutánpótlás is.

Bár Moszkva folyamatosan tagadja, hogy az orosz hadsereg bármilyen formában jelen lenne a kelet-ukrajnai csatatereken, a múlt héten élénk feltűnést váltott ki az a Rosszija 1 állami tévécsatornán sugárzott beszámoló, amelyben a donyecki repülőtér romjai között láthatóan feltűnt egy olyan fegyveres is, aki a vállán az orosz tengerészgyalogosok vörös-sárga-fekete jelzését viselte.

Az orosz politika hatására egyre többen akadnak a NATO-ban, akik készek szélesíteni az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segítséget. Kijev az utóbbi hónapokban legfeljebb golyóálló mellényeket, valamint éjjellátó készülékeket kapott, de az új elképzelések szerint Washington és szövetségesei harckocsi-elhárító fegyvereket, radarokat, pilóta nélküli felderítő repülőket és páncélozott Humvee terepjárókat is adnának Kijevnek. Állítólag többek között Philip Breedlove, a NATO európai erőinek amerikai parancsnoka is támogatja a fegyverszállítások beindítását, s John Kerry amerikai külügyminiszter is nyitott a Kijevvel folytatott katonai együttműködés elmélyítésére. Ha az USA beindítaná a védelmi fegyverek átadását, akkor a hírek szerint Lengyelország, Litvánia, Észtország, Lettország, Kanada és Nagy-Britannia is csatlakozna a programhoz. Magyarország – legalábbis Orbán Viktor miniszterelnök hétfői nyilatkozata szerint – nem tervez ukrajnai fegyverszállítást. „Nyugaton sokan attól tartanak, hogy a katonai segítségnyújtás hatása a válság elmélyülését hozná magával. Ez nem igaz, Oroszország már eddig is több lépést tett az eszkaláció irányába. Megszállta, majd magához csatolta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, támogatta, felfegyverezte és katonasággal segítette a kelet-ukrajnai szakadárokat. Az Ukrajnának szánt katonai segítség kibővítésével javítjuk Kijev esélyét arra, hogy eltántoríthassa Moszkvát a válság mélyítésétől” – vélekedtek tanulmányukban a washingtoni politikai váltást sürgető amerikai szakértők.

NÉMETH ANDRÁS