Harci kürtök

Az atomfegyvereket kezelő egységek mozgósítására is felkészült Moszkva, amikor egy évvel ezelőtt elfoglalta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet. „Igen, készen álltunk a riadóztatásra. A Krím történelmileg hozzánk tartozik, oroszok élnek ott, s nem volt egyből egyértelmű, mi lesz a nemzetközi reakció” – mondta Vlagyimir Putyin orosz államfő a Krím „visszatérésének” első évfordulója alkalmából készített orosz dokumentumfilm riporterének.

Az orosz állami televízióban nagy hírverés után bemutatott nyilatkozatban az államfő azt is közölte, azt követően döntött a Krím elfoglalása mellett, hogy tavaly február végén az ukrajnai ellenzék megdöntötte Viktor Janukovics államfő hatalmát, s a Moszkva-barátként számon tartott politikus menekülni kényszerült. „Meghívtam a különleges alakulatok, illetve a védelmi minisztérium vezetőit, s utasítottam őket, hogy mentsék meg Janukovics életét. Reggel hét óra körül fejeződött be az egész éjszakás megbeszélés, s amikor a búcsúzásra került sor, azt mondtam a jelenlévőknek, hogy kénytelenek vagyunk lépéseket tenni a Krím visszaszerzése érdekében” – mesélte Putyin. A friss államfői verzió ellentétben áll a Moszkva által eddig hangoztatott magyarázatokkal, melyek szerint a Kreml akkor döntött a beavatkozás mellett, amikor az ukrán parlament elfogadta az orosz kisebbség nyelvhasználati jogait korlátozó törvényt, s ezzel Moszkva megítélése szerint veszélybe került az ott élő több millió orosz biztonsága is.

Az államfő nemcsak a múltat értékelte át, hanem egyben az USA marionettfiguráinak is nevezte a jelenlegi ukrajnai vezetés tagjait. „A Janukovics hatalmát megdöntő ellenzék mögött hivatalosan az Európai Unió tagállamai álltak, ám tökéletesen tudjuk, hogy a bábokat mozgató zsinórokat amerikai barátaink tartották. Ők voltak azok is, akik kiképezték az ukrán nacionalistákat és az ukrán harci alakulatokat” – fejtegette Putyin. Arról nem ejtett szót, hogy nyugati vádak szerint éppen Oroszország volt az, amely katonai erővel avatkozott be a tavaly tavasz óta tartó, és két, jelentős részben orosz ajkúak lakta megyére, Donyeckre és Luhanszkra is átterjedt válságba. A NATO azt állítja, Moszkva legalább 90 ezer embert vezényelt Ukrajnába, illetve az Ukrajnával határos oroszországi térségekbe. Putyin egyébként nem először változtat a hivatalos moszkvai állásponton. Tavaly nyáron, amikor Moszkva még tagadta, hogy az orosz hadsereg katonái lennének a Krímben február utolsó napjaiban feltűnt, jelzés nélküli, ám az orosz ármádia legújabb egyenruhájában feszítő, állig felfegyverkezett „udvarias zöld emberek”, az elnök hirtelen elismerte: valóban parancsot adott a katonák Krímbe vezénylésére.

Nem világos, mi vezette az államfőt az újabb váltásra. Talán az áll a döntés hátterében, hogy az ukrajnai orosz katonai beavatkozás miatt Moszkva ellen elrendelt nemzetközi szankciók egyre inkább éreztetik a hatásukat, s a Kremlben abban bíznak, a határozottságot és keménységet sugárzó államfői nyilatkozat tovább erősíti a Nyugattal dacoló orosz lakosság egységét. A határozottságot hivatott mutatni az is, hogy Putyin – aki 11 napig tartó rejtélyes távollétet követően hétfőn jelent meg ismét a nyilvánosság előtt – a visszatérte utáni első intézkedéseinek egyikével harckészültségbe helyezte a teljes Északi Flottát. A sarki vizeken állomásozó flotta 45 ezer katonája repülőgépek és tengeralattjárók részvételével hadgyakorlatot kezdett, hogy ezzel válaszoljon a NATO jóval kisebb norvégiai gyakorlatára. „Az új kihívások és fenyegetések miatt szükség van arra, hogy tovább növeljük harcképességünket” – magyarázta a rendkívüli hadgyakorlatot Szergej Sojgu védelmi miniszter. Oroszország, amely 2020-ig 340 milliárd dollárt költ a hadsereg fejlesztésére, látványos ütemben növeli jelenlétét az északi sarkkörön, minden bizonnyal azért, hogy alátámassza területi követeléseit a térségben.

Az orosz polgárok egységére és kitartására már csak azért is szükség van, mert Alekszej Uljukjajev gazdasági miniszter hétfőn közölte: attól tart, hogy az országot sújtó büntetőintézkedések legalább 2016 végéig érvényben maradnak. Hasonló véleményen van Donald Tusk, az Európai Tanács (ET) lengyel elnöke is, aki egy hétfőn nyilvánosságra hozott interjúban hangsúlyozta: az EU-nak mindaddig nem szabad enyhítenie a Moszkvára kifejtett nyomáson, amíg Kijev nem állíthatja helyre szuverenitását az ország teljes területén – a Krímet is beleértve. „Nem vagyok meggyőződve, hogy az oroszokat valóban a jó szándék vezérli. Úgy vélem, a megoldás a nyomásgyakorlás fenntartása, nem pedig a részletekről való alkudozás” – idézte Tuskot a La Stampa című római napilap. Az ET elnöke az után beszélt az olasz lap újságírójával, hogy Matteo Renzi olasz kormányfő – Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz hasonlóan – kétoldalú tárgyalást folytatott Putyinnal, s megállapodtak a gazdasági együttműködés fejlesztésében.

Közben nyilvánosságra hozták egy olyan oroszországi közvélemény-kutatás eredményeit, amely szerint a megkérdezettek 82 százaléka azt mondta, hogy az elszabadult áremelkedést tartja az ország előtt álló legsúlyosabb problémának. Az inflációtól félők aránya hónapról hónapra nő, tavaly áprilisban még csak a válaszolók kétharmada tartotta ezt a legnagyobb kihívásnak. A rubel árfolyamának zuhanása és az EU-val szemben bevezetett ellenszankciók miatt a pénzromlás éves üteme 17 százalékra ugrott, s ezen belül jóval 20 százalék fölött van az élelmiszerek drágulása. A hatalom számára figyelmeztető jel, hogy miközben Putyin továbbra is élvezi a megkérdezettek négyötödének a támogatását, romlik a Dmitrij Medvegyev vezette kormány megítélése. A Levada-központ nevű független közvélemény-kutató cég szerint az oroszok 55 százaléka úgy véli, a kabinet képtelen megbirkózni az inflációval, illetve az egyre növekvő munkanélküliséggel.

Miközben az EU-ból importált élelmiszerekre kiterjedő orosz zárlat, valamint a csökkenő kereslet miatt sorra zárnak be Moszkvában és a többi nagyvárosban az éttermek, az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok házi „inflációstoppal” csalogatják a vásárlókat. A Dixi-csoport például február közepén egy hónapos áremelési tilalmat rendelt el az alapvető élelmiszerekre, miután a láncot sokan azzal vádolták, hogy visszaélt a válság adta lehetőségekkel, s az indokoltnál nagyobb – néha több mint százszázalékos – áremelést hajtott végre.

NÉMETH ANDRÁS