A pakisztáni bíróság elutasította, hogy óvadék ellenében szabadlábra helyezzék a National Geographic magazin címlapjáról világhírűvé vált afgán nőt, Sharbat Gulát, akit egy hete tartóztattak le azzal a váddal, hogy hamis dokumentumok segítségével jutott személyigazolványhoz.
Sharbat Gula tagadta a vádakat, de egy pakisztáni ügyész szerdán közölte, hogy az illetékes bíróság elutasította az óvadékkérelmet, mivel nem talált bizonyítékot a nő pakisztáni állampolgárságára. A bíróság annak ellenére hozta meg döntését, hogy a belügyminiszter ígéretet tett: óvadék ellenében való szabadlábon védekezhet Gula.
Sharbat Guláról 1984 decemberében készítette Steve McCurry amerikai fotós a National Geographic magazin címlapján megjelent híressé vált felvételét, az Afgán lányt, amely nyomán az "afganisztáni háború Mona Lisájaként" is emlegették őt. Az akkor 12 éves, vakító zöld szemű lányt egy menekülttáborban az afganisztáni-pakisztáni határon fotózta le, a felvétel a National Geographic 1985-ös júniusi számának címlapján jelent meg és később bejárta a világsajtót.
Gula családja 1979-ben menekült Pakisztánba több ezer másik afgán családdal együtt, amikor a szovjet csapatok megszállták Afganisztánt. McCurry nem tudta a lány nevét és hiába utazott vissza többször is a területre, nem sikerült a nyomára bukkannia. 17 évvel később, 2002-ben találta meg Gulát Pesavarban. A nő akkor férje engedélyével levette burkáját, hogy McCurry készíthessen róla egy új portrét.
Steve McCurry múlt héten közölte, hogy minden segítséget megad Gulának és családjának. "A leghatározottabban fogunk tiltakozni a pakisztáni hatóságok fellépése ellen. Ő egész életében szenvedett és hiszem, hogy letartóztatása az emberi jogok legsúlyosabb megsértése" - hangoztatta a fotós.
A pakisztáni kormány tavaly kezdte el felkutatni azokat az afgán menekülteket, akik állítólag hamis dokumentumokat használva szereztek pakisztáni állampolgárságot. Ekkor került elő Gula neve is. Az ázsiai ország azt tervezi, hogy visszaküldi Afganisztánba a határain belül élő csaknem 2,5 millió menekültet, akik mára teherré váltak a pakisztáni gazdaság számára.
A gyülekezés joga arról szól, hogy egy véleménycsoport megmutatja magát köztéren a köznek: „Itt vagyunk, ezt gondoljuk, ilyenek vagyunk, ezt akarjuk!” Aki ezt nem teheti meg, az az önkifejezés, a közéletben való részvétel alapvető jogától van megfosztva.
A minisztérium sem tagadta, hogy nagykövetségeknek is levelet írt a Pride betiltásáról.
A SpaceX egy dinamikus felületen közvetíti, merre jár a Dragon űrhajó.
A párt fővárosi frakciója hajlandó részt venni a hétfői közgyűlésen, de kérnek is cserébe.
