Washingtonban azt remélik, ha Havannával normalizálódik a kapcsolat, akkor az javíthatja az USA pozícióját Latin-Amerikában is, ahol az ideológiailag hajthatatlan bátyja, Fidel helyébe lépett Raúl Castro javított Kuba megítélésén. A törekvésben az USA-nak viszont számolnia kell a globális ambíciókat dédelgető Kínával. Kína és Kuba kereskedelmi forgalma 2015 első három negyedévében éves szinten 57 százalékkal, 1,6 milliárd dollárra nőtt.
Peking és Havanna között tavaly decemberben indultak el a közvetlen járatok – az USA és Kuba az idén februárban állapodott meg ugyanerről –, és a Huaweijel az élen kínai vállalatok fejlesztik a szigetországban az internetes infrastruktúrát, amely üzletbe az amerikai Google is be szeretne szállni. A vegyes vállalatok alapítását és a közvetlen külföldi befektetéseket a gyakran a hadsereg irányítása alatt álló állami vállalatokkal való – csak kisebbségi pakettet engedő – kényszerházasság erőltetésével a havannai kormány egyelőre fékezi, ám kínai cégek a hírek szerint legalább 460 millió dolláros idegenforgalmi befektetést terveznek.
Washington ázsiai nagyhatalmi riválisa jelen van Barack Obama útjának második állomásán, Argentínában is, ahol legutóbb 2005-ben egy latin-amerikai csúcson járt amerikai elnök: George W. Busht fagyosan fogadták, az USA elleni tüntetést pedig maga Diego Maradona vezette. Az új államfő, Mauricio Macri alkut kötött ugyan az Argentína kötvénytartozásából a részüket követelő amerikai befektetési alapokkal, de még van mit javítani a kétoldalú viszonyon. Éppen az adósságvita tetőfokán, 2014-ben ajánlott 7,5 milliárd dolláros hitelt az országnak az odalátogató Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő, és Peking 5 milliárd dolláros kölcsönnel finanszírozná két vízerőmű építését Patagóniában. Az argentin törvényhozás pedig tavaly hagyta jóvá, hogy Kína az Andok lábánál lévő Neuquén tartományban 35 méter átmérőjű, az űrt pásztázó parabolaantennát építsen és használjon 50 évig. Ez Peking állítása szerint a Holdra és a Marsra irányuló kínai missziókat követné, ám Washingtonban attól tartanak, a létesítmény katonai célokra is használható.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.
