Romániában is ünneppé nyilváníthatják március 15-ét

A romániai magyar dolgozók szabadnapot kaphatnak március 15-én, ha kérik.

  • hvg.hu/MTI hvg.hu/MTI
Romániában is ünneppé nyilváníthatják március 15-ét

Elfogadta a román szenátus közigazgatási szakbizottsága a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvénytervezetét, amely március 15-ét a romániai magyarság hivatalos ünnepévé nyilvánítaná – közölte a Digi24.ro hírtelevízió.

A döntésnek köze lehet a román kormányválság miatt zajló tárgyalásokhoz. Azt feltételezik, a román szociálliberális koalíció ezzel a gesztussal próbálja elnyerni az RMDSZ támogatását a Sorin Grindeanu miniszterelnök megbuktatásához.

A tervezet lehetővé tenné a magyarlakta települések, valamint a megyék önkormányzatai és intézményei számára, hogy ünnepségeket szervezzenek ezen a napon és ezek költségét az általuk kezelt költségvetésből fedezzék. A romániai munkáltatóknak kérésre szabadnapot kellene biztosítaniuk március 15-én magyar alkalmazottaiknak, a magyarság ünnepéről pedig különkiadásokban számolhatna be a román közszolgálati televízió és rádió.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta: ez a tervezet már egy ideje a parlament napirendjén szerepel, akárcsak más hasonló, a szövetség által beterjesztett törvénykezdeményezés. Hangsúlyozta, ezeket az RMDSZ és a szociálliberális kormánykoalíció közötti, mintegy öt hónapja létező parlamenti együttműködési megállapodás értelmében kellene elfogadnia a törvényhozói testületnek. Kelemen Hunor cáfolta, hogy a szakbizottsági szavazásnak köze lenne a kormányválság körüli tárgyalásokhoz.

A bizottság döntése után az RMDSZ tervezetéről várhatóan a szenátus egésze fog szavazni.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?