A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A Vedomosztyi című moszkvai üzleti napilap értesülései szerint Oroszországban 2017 novemberében léptek életbe azok a szabályok, amelyek szerint a keresőmotorokat üzemeltető cégeknek elérhetetlenné kell tenniük azokat a találatokat, amelyek az orosz internetes tartalmakat ellenőrző Roszkomnadzor tiltólistájára kerültek. A Google eleinte nem tett eleget a kérésnek, ezért tavaly novemberben pénzbüntetésre ítélték a céget.
A hivatalos állítások szerint a Roszkomnadzor a szélsőséges tartalmakat, illetve gyermekpornográfiát mutató, valamint öngyilkosságra és kábítószer-használatra buzdító oldalakat helyezte feketelistára, ám a bírálók szerint az ellenzékiek is könnyen felkerülhetnek a tiltólistára. Szélsőséges tartalomnak számít például az orosz ellenzéki blogger, Alekszej Navalnij oldala is, s elérhetetlen Oroszországban a LinkedIn közösségi oldal, illetve a Telegram üzenetküldő app is. Most pedig a BBC oroszországi internetes odalát vizsgálják, hogy felkerüljön-e a tiltólistára.
Míg a Google oroszországi leányvállalata nem reagált a Vedomosztyi hírére, a Roszkomnadzor annyit közölt, hogy konstruktív párbeszéd folyik az állami hivatal és az amerikai vállalat között. Az orosz törlési igények nagyságát mutatja, hogy egy korábbi Google-tanulmány szerint 2018 januárja és júliusa között a világ összes országa által benyújtott kérelmek 75 százaléka érkezett Oroszországból.
Hamarosan tiltólistára kerülhet a Twitter és a Facebook is: a két amerikai cég nem tesz eleget annak az orosz követelésnek, hogy az oroszországi felhasználókkal kapcsolatos adatokat oroszországi szervereken tárolja.
