Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
Isten küldhette Donald Trump amerikai elnököt, hogy megvédje Izraelt Irántól
– mondta a magát hívő kereszténynek valló Mike Pompeo a múlt héten Izraelben a purim, azaz a perzsa uralom alatt élő zsidó közösség megmenekülésének ünnepe alkalmából. De aligha a Trump-elnökség „isteni eredetének” amúgy nem előszöri bizonygatása magyarázza, hogy külügyminisztere hitvallásával egy időben Trump bejelentette: a Szíriától 1967-ben elfoglalt Golán-fennsíkot Izrael részeként kell elismerni. Mégpedig stratégiai és biztonsági okok miatt – tette hozzá –, hiszen Irán az Izrael elleni támadásokra használja Szíriát, így a Golán frontvonallá vált.
Trumpot használják faltörő kosként
Az amerikai külpolitika több évtizedes álláspontjának felrúgása révén a festőien szép, sziklás terület mostantól képletesen – de az sem kizárt, hogy a szó valódi értelmében – ütközőövezetté alakul át. Az 1967-es hatnapos arab–izraeli háború utolsó két napján elfoglalt Golánt a zsidó állam 1981-ben annektálta (az 1800 négyzetkilométer kétharmada áll az ellenőrzése alatt). Az ENSZ 242. határozata alapján a fennsík megszállt terület, annak izraeli bekebelezését a nemzetközi jog és közösség nem ismerte el. A területet békéért elv alapján lényegében Szíria és Izrael is elfogadta, hogy a békekötés feltétele a térség visszaszolgáltatása.
Izraeli részről egyébként hónapok óta nyomást gyakoroltak Trumpra, hogy ismerje el a Golán izraeli fennhatóságát. A lépést annak logikus következményének tartják, hogy 2017-ben az amerikai elnök a zsidó állam fővárosának ismerte el Jeruzsálemet, amelynek keleti felét a palesztinok maguknak követelik.
Kérdés, mi motiválhatta Trumpot, hiszen a döntésnek rövid távon semmiféle gyakorlati következménye nincs, hiszen a Golánt ma is Izrael ellenőrzi. Gondolhatott akár a 2020-as amerikai elnökválasztásra, hogy megszerezze az amerikai zsidók szavazatainak többségét. A bejelentés időzítése azt is jelzi, hogy így akart segíteni szövetségesén, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőn, aki komoly kihívással néz szembe az április 9-ei parlamenti választáson. Ezt erősíti, hogy Trump hétfőn Washingtonban Netanjahu jelenlétében írta alá a döntéséről szóló rendeletet.
AFP / Saul Loeb
Netanjahu fő riválisa, a centrista Beni Ganc aligha lenne kevésbé elkötelezett Washington felé, ám talán nem lenne hajlandó túlreagálni az iráni fenyegetést. Erősebb hangsúlyt helyezne viszont a békefolyamatra, amit Netanjahu és jobboldali szövetségesei mintha már teljesen leírtak volna. Márpedig Trump hónapok óta lebegteti egy új izraeli–palesztin béketerv bejelentését.
Ciszjordánia a következő?
A Golán feletti izraeli szuverenitás elismerése a palesztinoknak is fenyegető üzenetet hordoz: ha nem ülnek le végre tárgyalni, akkor az USA a megszállt Ciszjordánia egyes részeit is izraeli területnek fogadhatja el. Kérdés persze, hogy ez a taktika beválik-e, hiszen a palesztinok a Jeruzsálem-fiaskó és az amerikai segélyek leállítása után egyértelműen és határozottan megszakítottak minden kapcsolatot Washingtonnal.
Ciszjordánia egyes részeinek – elsősorban a zsidó telepesek által lakott területeknek – izraeli annektálása korántsem alaptalan feltételezés. Netanjahu Likud pártjának jelöltjei szinte kivétel nélkül támogatják az elképzelést. Jeruzsálem, majd pedig a Golán izraeli fennhatóságának amerikai elismerése azt jelzi, hogy az USA végleg feladta a semleges közvetítő szerepét, és Izrael oldalára állt.
A körülmények is a zsidó állam kezére játszottak, hiszen a 2011 óta tartó polgárháború meggyengítette Szíriát, a szankciók pedig Iránt. Míg pár évtizede Jeruzsálem státusa érzelmi szempontból, a Golán pedig a nacionalizmus alapján mozgósító erő okából számított az arab világban, most egyik bejelentés sem kavart vihart a térségben. Jelezve, hogy a palesztinok magányosabbak, mint valaha, és Szíria területi integritásának támogatása sem oly erős már.
Egyes elemzők szerint Trump csak a kész tényt szentesítette, hiszen ha korábban folytak is tárgyalások Izrael és Szíria között a Golánról, egyik fél sem gondolta azokat igazán komolyan. Izrael mindig is hangoztatta, hogy a Golánnak rendkívüli stratégiai jelentősége van. Az 1967-es háborúig a szír tüzérség onnan többször is lőtte Izraelt, amelyre a fennsíkról könnyedén „rá lehet látni”. A Golán izraeli birtoklása viszont megakadályozza az esetleges hirtelen, meglepetésszerű támadást Szíria felől, ami az utóbbi években azért is lett még nagyobb jelentőségű, mert Basar Asszad szír elnök rendszerének a megmentése érdekében Irán katonai hídfőállást épített ki Izrael szomszédságában.
A fennsík magaslatai egyúttal remek hírszerzési lehetőséget nyújtanak Izraelnek, mert onnan alig 60 kilométerre fekszik Damaszkusz. Könnyen megfigyelhető Szíria délnyugati része és Dél-Libanon is, ahonnan a Hezbollah síita szervezet fenyegeti Izraelt. De a jelenlegi szír elnök néhai apja, Hafez Asszad sem biztos, hogy megadta volna az árát a Golán visszaszerzésének. A béke azt is jelentette volna ugyanis Damaszkusz számára, hogy leszakad az iráni tengelyről, márpedig a kisebbségi alaviták Asszad-klán vezette rezsimjét Irán és a vele szövetséges Hezbollah mentette meg – hathatós orosz légi segítséggel.
A Golán-fennsík alapvetően békés; Izrael és Szíria az 1973-as háború után beleegyezett abba, hogy 70 kilométer hosszan demilitarizált övezetet hoz létre, ahol az ENSZ megfigyelő erői járőröznek. Bár a két ország technikailag háborúban áll egymással, a tűzszünet kitart.
A Golan annektálása oké, a Krímé nem?
A status quo mostani amerikai felrúgása ugyanakkor súlyos csapás arra a világrendre, amelynek az egyik alapja, hogy erőszakos úton nem szabad más ország területét elfoglalni. Márpedig a Golán a második világháború előtt a francia mandátumterület része volt, majd hivatalosan az 1944-ben függetlenné vált Szíriához került. Így kérdés, az izraeli megszállás végleges amerikai elismerése mennyiben gyengíti Washingtonnak azt az érvét, hogy a Krím félsziget orosz annektálása jogtalan volt.
A Golán elfoglalását követően onnan 130 ezer szír menekült el, 340 közösségük szűnt meg, és a leszármazottakkal együtt a menekültek számát 400 ezerre teszik. A fennsíkon öt faluban mintegy 27 ezer szíriai él, többségük drúz, akiknek csak kis része fogadta el az izraeli állampolgárságot. Közben 34 zsidó kolóniát hoztak létre, amelyeken 20 ezer telepes él, kiaknázva a terület természeti kincseit és termékeny talaját, szőlészeteket, borászatokat, gyümölcsösöket hozva létre.
A fennsík igazi kincse azonban a víz. A Kineret tóból eredő Jordán és mellékfolyója, a Jarmuk vízgyűjtő területei jórészt a fennsíkon vannak, emellett számtalan kút csapolja meg az eső táplálta, föld alatti természetes vízforrásokat. A Golán adja Izrael édesvízkészletének bő harmadát, ami óriási jelentőséggel bír a klímaváltozás által is sújtott aszályos térségben. Izrael a vízhiány által fenyegetett országok listáján a 19. helyen áll. Jichák Rabin néhai békepárti kormányfő nem véletlenül mondta még 1995-ben:
A Szíriával zajló tárgyalásokon az Izraelre leselkedő legnagyobb veszély a Golán-fennsík vízforrásai feletti ellenőrzés lehetséges elvesztése.
KERESZTES IMRE
