Nem Lengyelország, csak Kaczynski és pártja hagyja el az Európai Uniót

 – jelentette ki a legnagyobb ellenzéki párt élére visszatért Donald Tusk volt miniszterelnök a mostani kormánypárt elnökére utalva.

„Napi több millió euró büntetést fogunk fizetni a hülyeségük miatt” – kommentálta Szymon Holownia ellenzéki politikus a lengyel Alkotmánybíróság szerdai döntését, amely szerint az Európai Bíróságnak a lengyel igazságszolgáltatással kapcsolatos ítélete nem érvényes, mert ellentétes az ország alkotmányával.

A lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az uniós bíróság egyik döntését

Adam Bodnar lengyel emberi jogi biztos az ítélettel kapcsolatban azt mondta, a döntés újabb lépést jelent afelé, hogy Lengyelország elhagyja az uniós jogot.

Amikor a kormányszóvivőt megkérdezték, hogyan egyeztethető össze az Alkotmánybírósággal egyetértő kormányálláspont a miniszterelnöknek azzal a korábbi kijelentésével, hogy tiszteletben tartják az EU bírósági döntéseit, ő ezt válaszolta: azokat tartják tiszteletben, amelyek törvényeket kérdőjeleznek meg, de azokat nem, amelyek magát a lengyel alkotmányt. Jogi szakértők erre az válaszolják: az uniós jog elsőbbsége is benne van az alkotmányban, és inkább maguk a bírósági rendszerrel kapcsolatos vitatott törvények alkotmánysértőek, csak ezt a kormánypárt által meghódított Ab nem hajlandó kimondani. 

A vitának egyáltalán nincs még vége, hiszen az EU Bírósága szerdán csak felfüggesztette a lengyel Legfelső Bíróság úgynevezett fegyelmi kamarájának működését – erre válaszolt váratlan gyorsasággal az Ab –, a végleges ítélet csütörtökre várható. Ezt akarták megelőzni Varsóban.

A fegyelmi kamara, amelybe a sokak szerint illegitim Országos Bírósági Tanács javaslatára jórészt bírói múlt nélküli, Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszterhez és legfőbb ügyészhez közel álló volt ügyészeket nevezett ki a kormánypárt jelöltjeként megválasztott Andrzej Duda köztársasági elnök, éppen egy olyan legfelső bírósági bírót akar felelősségre vonni „kommunista bűnökért”, aki 1982-ben részt vett két ellenzéki aktivista elítélésében, miután katonai behívóval kötelezően berendelték egy hadbíróságra.

Több ellenzéki kommentátor felhívja a figyelmet: a szerdai döntést hozó öt tagú Ab-tanácsot viszont az a Stanislaw Piotrowicz volt képviselő vezette, aki ugyanakkor, csaknem 40 évvel ezelőtt ügyészként ellenzékieket vádolt, és az állampárt vezetőségi tagja volt az ügyészségen. 2015 után bizottsági elnökként ő vezényelte a törvényhozásban az igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolását, majd miután a 2019-es választáson az egyik legjobboldalibb körzetben se sikerült mandátumot szereznie, pártja alkotmánybírói tisztséggel „vigasztalta”.

Cikkünk megjelenése után nem sokkal megjött az Európai Bíróság július 15-i keltű közleménye, amely szerint a lengyel bírók fegyelmi rendszere az Európai Unió jogával ellentétes.

A döntés kimondja: nincs garancia a lengyel Legfelső Bíróságon létrehozott fegyelmi kamara pártatlanságára és függetlenségére, mert nincs védve a törvényhozás és a végrehajtó hatalom befolyásától. Jogos kétségek merülnek fel a kamara bíráinak kinevezésére javaslatot tevő Országos Bírósági Tanács függetlenséghét illetően. Emellett az új kamarába csupa új embert neveztek ki, akik korábban nem dolgoztak a Legfelső Bíróságon, viszont jóval magasabb fizetést kapnak a többi ottani bírónál és a többi kamarától teljesen függetlenül működnek.

A szabályok megengedik, hogy bírói döntéseket fegyelmi vétségnek minősítsenek, ami nyomásgyakorlást és politikai ellenőrzést jelenthet, aláássa a rendes bíróságok függetlenségét. Az eljárás nem garantálja a fegyelmi alá vont bírák jogait. A lengyel törvény azt is fegyelmi vétségnek minősíti, ha egy bíró az EU Bíróságához fordul kérdéssel, amivel kétségbe vonja ezt a jogukat, pedig egyes esetekben ez kötelességük is lehet – írja a luxembourgi székhelyű bíróság.