„Én vagyok a negyedik elnök, akinek a mandátuma idején az amerikai katonák jelen voltak Afganisztánban. Két demokrata és két republikánus elnökről van szó, és én nem fogom ezt a háborút egy ötödikre hagyományozni” – mondta Joe Biden. Az amerikai elnök ezzel egyértelművé tette, annak ellenére sem vonja vissza az amerikai erők kivonásáról hozott döntést, hogy ezzel megnyílt az út a tálibok előtt a hatalom visszaszerzésére. Biden egyedül arra tett ígéretet, hogy hamarabb Afganisztánba küldi azokat az amerikai katonákat, akik kimenekítik az amerikai állampolgárokat és az amerikaiakkal együttműködő helyieket, akikre a tálibok érkezésével a halál várna.
A menekülés annak ellenére tart, hogy a tálibok megüzenték, erőszak nélkül akarják elfoglalni a fővárost, és nem kívánnak bosszút állni azokon, akik a kormányhivatalokban dolgoztak, illetve a hadseregben szolgáltak.
Húsz évvel ezelőtt az amerikaiak és szövetségeseik éppen a tálibokat és a velük együttműködő al-Káida terrorszervezetet űzték el a hatalomból, miután 2001. szeptember 11-én támadás érte New Yorkot és Washingtont. Sokak szerint a gyors kivonulással – amiről még Biden elődje, a republikánus Donald Trump döntött – az USA veszni hagyta a két évtized során elért eredményeket és lehetővé tette, hogy az Iszlám Állam nevű szélsőséges mozgalom megvesse a lábát Afganisztánban. A félelmeket erősíti, hogy egy ENSZ-jelentés szerint az al-Káida már visszatért Afganisztánba: legalább 15 tartományban jelen vannak a szervezet hívei és a tálibok védelme alatt szervezik akcióikat.
A legújabb hírek szerint a tálibok elérték Kabult, miközben Asraf Gháni elnök tárgyalásokat kezdett a tálibok küldötteivel a hatalom békés átadásáról. A tálibok alighanem diktálhatnak, az utóbbi napokban a legtöbb településen mindenfélé komoly ellenállás nélkül adták meg magukat a kormánykatonák és a velük szövetséges törzsi milíciák tagjai. Mazari Sarif, az ország negyedik legnagyobb települése is szinte puskalövés nélkül váltott gazdát.
Közben a kormánykatonák a Bagramban lévő légitámaszpontot is átadták a táliboknak, a bázison lévő börtönben eddig mintegy ötezer tálibot, illetve egyéb iszlamista szélsőséget tartottak fogva.
A tálibok által elfoglalt területeken már ismét bevezették az iszlám törvénykezést, a sáriját, és korlátozzák a nők jogait: nem járhatnak iskolába, az oktatás csak a vallási kérdésekre terjed ki, s a nők munkát sem vállalhatnak és csak férfi rokonaik társaságában hagyhatják el otthonukat.
Nagy-Britanniában, ahol az afganisztáni helyzet miatt összehívták a parlamentet, a Szuez óta a legsúlyosabb nemzetközi válságnak nevezték az ázsiai ország kártyavárszerű összeomlását. A nyugati nagykövetségek sorra zárnak be Kabulban, az amerikai nagykövetség fölött sűrű füst gomolyog, a diplomaták sorra semmisítik meg a titkos iratokat.
A tálibok általános offenzívája két héttel ezelőtt kezdődött, azt követően, hogy tömegesen távoztak az amerikai és velük szövetséges külföldi katonák.
Tálib hatalomátvétel Afganisztánban
Káoszt okozott Afganisztánban az amerikai csapatok kivonulása, tálib szélsőségeseknek alig néhány nap alatt sikerült átvenniük a hatalmat az országban. Mi lesz ebből: polgárháború? Afgán emirátus? Kövesse a legfrissebb fejleményeket cikksorozatunkban!
