Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Korai még bármiféle csúcstalálkozó szervezésével kapcsolatos tervekről beszélni” – reagált Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője a francia elnöki iroda azon bejelentésére, miszerint elvben létrejöhet egy Biden–Putyin-csúcstalálkozó. A Radio France Internationale tudósítása alapján Peszkov még hozzátette, hogy semmiféle konkrét terv nem létezik egy ilyen találkozó megtartására.
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a Fehér Ház elvben nem zárkózott el egy csúcstalálkozó ötletétől, ugyanakkor hozzátették, hogy Joe Biden amerikai elnök csak abban az esetben venne részt rajta, ha az orosz támadás addig nem következik be.
Még az orosz közlést megelőzően Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő arról beszélt Brüsszelben, hogy az Európai Unió támogatja a Washington és Oroszország között az ukrán helyzetről szóló további tárgyalások megszervezésére tett erőfeszítéseket. „Égető szükség van arra, hogy a szereplők vezetői szinten, miniszteri szinten, bármilyen formában asztalhoz üljenek, és megpróbálják diplomáciai megoldással elkerülni a háborút” – tette hozzá az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozásra érkezve.
Arra reagálva, hogy Emmanuel Macron francia elnök hétfőn bejelentette, Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök elvben megállapodott egy Ukrajnáról szóló csúcstalálkozó megtartásában, Borrell megerősítette: „Támogatni fogjuk, hogy a legjobb diplomáciai megoldást találjuk meg a válság megoldásra”. Az abban az esetben bevezetendő szigorú uniós szankciókkal kapcsolatban, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, a főképviselő elmondta: a szankciók készen állnak, és ha eljön a megfelelő pillanat, rendkívüli EU-külügyminiszteri találkozót hív össze, hogy azokat ismertesse. „De remélem, az a pillanat sohasem jön el” – tette hozzá.
Borrell a hétfői miniszteri találkozó ugyancsak fontos kérdéséről, a bosznia-hercegovinai helyzetről úgy nyilatkozott: a balkáni ország integritását nacionalista és szeparatista hangok erősödése fenyegeti, a külügyminisztereknek döntést kell hozniuk, hogyan lehetne ezt a politikai folyamatot megállítani, mielőtt Bosznia-Hercegovina darabokra hullik.
Annalena Baerbock német külügyminiszter érkezésekor a jelen lévő újságíróknak azt mondta: a jelenlegi válságot Oroszország okozta, így azt neki kell megoldania. Kijelentette, hogy Moszkva „felelőtlen játékot játszik a kelet-ukrajnai polgári lakossággal, emberéleteket veszélyeztetve”. A német külügyminiszter az orosz vezetést vádolta amiatt, hogy Kelet-Ukrajna egyes részein megszakadt a víz- és az áramellátás. Baerbock úgy vélte: „Elengedhetetlen, hogy mi, európaiak, amerikai szövetségeseinkkel együtt továbbra is egységesek maradjunk, együttélésünk alapja a nemzetközi jog, az európai szerződéseink, ezek nem képezhetik alku tárgyát, mert ezek az európai béke pillérei”.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a tanácskozásra érkezve felhívta a figyelmet: azt várja az uniós tagországok külügyminisztereitől, hogy világos, határozott üzenetet küldjenek Moszkvának arról, hogy a helyzet nem tolerálható többé, és Ukrajnát nem hagyják cserben. Mint mondta, további támogatást szeretne az EU-tól kapni, elsősorban a védelmi fejlesztések és a kiberbiztonság területén. Kuleba hangsúlyozta: fontos lenne, hogy az EU néhány szankciót már most bevezessen, és ezáltal megmutassa, hogy képes a tettek mezejére lépni. Az orosz–amerikai találkozó kapcsán elmondta: üdvözli a kezdeményezést, és reméli, hogy eredményes lesz. Mint mondta, hajnalban telefonos beszélgetést folytatott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, aki biztosította arról, hogy nem hoznak döntéseket Ukrajna háta mögött, és az ukrán vezetésnek lehetősége lesz szorosan nyomon követni minden fejleményt.
