Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az összesen hét, különálló lángfészek több mint 2 négyzetkilométeres területet borított el lezárt csernobili atomerőmű körül – közölte az ukrán törvényhozás. Az atomreaktor körüli terület – a valaha volt legsúlyosabb polgári nukleáris baleset helyszíne – a háború kezdete óta orosz ellenőrzés alatt áll.
A tüzek valószínűleg az orosz hadsereg támadása következtében, nevezetesen a tüzérségi belövések vagy gyújtogatás miatt keletkeztek – derült ki az ukrán tájékoztatásból.
A beszámoló valóságtartalmát független forrásból nem lehetett ellenőrizni.
Aszódi Attila: Ezek a teendők, ha jelentős radioaktív anyag kerül a levegőbe
Aszódi Attila nukleáris szakértő végigvette, mennyire van szükség a jódtablettára vagy épp egy sugárzásmérő eszközre.
A DPA német hírügynökség a jelentésében emlékeztetett arra, hogy a területen korábban már többször is volt erdő- és futótűz a múltban. Az atomerőmű romjai körül 2020 tavaszán nagyobb tüzek törtek ki. Akkoriban a hatóságok arról biztosították a lakosságot, hogy a tüzek nem jelentenek veszélyt.
Elzárták Ukrajnát az Azovi-tengertől, Csernobilban végre műszakot váltottak - percről percre a háborúról
Oroszország a távol-keleti részeiről pótolhatja a veszteségeit, a három hete folyamatosan dolgozó csernobili személyzet végre hazamehetett, az Euronewst pedig betiltották az oroszok. Kövessék percről percre frissülő hírfolyamunkat!
