Kirill pátriárka a békeszerető Oroszországról

Az ukrajnai békéért imádkozott vasárnap az orosz hadsereg fő templomában Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje.

  • hvg.hu hvg.hu
Kirill pátriárka a békeszerető Oroszországról

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

"Oroszország békeszerető állam, nincs szándékában háborúzni, vagy bárkinek kárt okozni” – mondta az egyházfő a kubinkai Krisztus feltámadása székesegyházban.

Azt is hangsúlyozta, hogy az oroszokat hazaszeretetre nevelte a történelem. „Úgy fogjuk megvédeni a hazánkat, ahogyan azt csak az oroszok tudják” – magyarázta a pátriárka az Ukrajna elleni indított orosz invázió 39. napján.

A kubinkai templomát 2020 július14-én szentelték fel, a Nagy Honvédő Háborúban aratott szovjet győzelem 75. évfordulója alkalmából.

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.