Miközben Ukrajnával háborúzik, Oroszországnak már arra is megvan a tízéves terve, hogy hogyan növelje befolyását a 2,6 millió lakosú Moldovában is – írja a Kyiv Independent.

Mindezt egy olyan kiszivárgott dokumentum alapján állítják, amelyet állítólag 2021-ben készített el a Kreml határon átnyúló együttműködésért felelős igazgatósága, és amely „Az Orosz Föderáció stratégiai céljai a Moldovai Köztársaságban" címet viseli.

Ebben a dokumentumban az úgynevezett „reális 10 éves célok" között szerepel többek között, hogy

• a moldovai politikai döntéshozók, és általában a társadalom negatívan viszonyuljon a NATO-hoz;
• az országban erős legyen az oroszbarát befolyás alatt álló csoportok jelenléte a politikában és a gazdaságban;
• Moldovát szorosabban vonják be a volt szovjet tagállamok katonai szövetségébe (azaz az ellen-NATO-ként is ismert KBSZSZ-be).

Az ukrán lap magát a dokumentumot forrásvédelmi okokból nem tette közzé.

A moldovai miniszterelnök a Kyiv Independentnek azt nyilatkozta, hogy országa tisztában van Oroszország befolyásolási kísérleteivel. Dorin Recean (képünkön) szerint ugyanakkor nem az orosz katonai célok jelentik a legnagyobb fenyegetést, hanem az a gazdasági nyomás, amelyet Oroszország gyakorol Moldovára.

Külföldön képeznek ki moldovai fiatalokat rendőrkordonok áttörésére, az országban hetek óta orosz puccstól tartanak

A focihuligán továbbképzés Törökországban zajlott, a fiatalokat a moldovai reptéren a határőrök és a sajtó várta. Több mint 80-an lehettek azok a moldovai fiatalok, akik az ország egyik legfőbb oroszbarát ereje, az elnökének neve után „Șor"-nak hívott párt szervezésében Törökországba utaztak focihuligán továbbképzésre - írja a Transtelex , a Jurnal.md nevű moldovai hírportálra hivatkozva.

Még februárban jött hír arról, hogy Maia Sandu moldovai elnök szerint Moszkva puccsot készít elő náluk. A köztársaság elnöke azóta többször is figyelmeztette a nemzetközi közösséget arról, hogy Moszkva diverzánsokkal akarja megbuktatni Moldova kormányát, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön.

Az elnök akkor azt mondta: hírszerzési forrásokból olyan tervezett akciókról szereztek tudomást, amelyekben katonai kiképzésben részesült, civil ruhás diverzánsok vennének részt, és állami épületek ellen hajtanának végre támadásokat, túszokat is ejtve. Nem sokkal korábban mondott le az ország miniszterelnöke, helyére – ahogy arról itt részletesen írtunk – nemzetbiztonsági vonalról érkezett új kormányfő.

A 3,2 millió lakosú Moldova tavaly júniusban kapta meg az európai uniós tagjelölti státuszt – az ország vezetése szerint Moszkva feltétlen célja a csatlakozás megakadályozása. Március elején írta meg a Welt am Sonntag című német lap uniós diplomatákra hivatkozva, hogy az Európai Unió támogatná Moldovát a hatékony biztonsági ágazat kiépítésében, ezért a nyár elején új polgári misszió keretében adminisztratív személyzetet küld az országba.

A köztársasági elnök bejelentése után egy héttel Vlagyimir Putyin orosz elnök érvénytelenített egy Moldova szuverenitását elismerő rendeletet.

Március közepétől az országba nem repül a Wizz Air, mint írták: jelenleg az ország légterében fokozott, de nem fenyegető kockázat áll fenn.