Tetszett a cikk?

Most már csak Andrzej Duda köztársasági elnökön múlik, hogy aláírja-e. A jelek szerint ez nem biztos.

A hvg.hu már a szejm áprilisi első szavazása után beszámolt arról, hogy „a belbiztonságot érintő orosz befolyást vizsgáló állami bizottság” megválasztását javasolták kormánypárti képviselők, a vita során nyíltan kimondva: bár a törvény címe szerint a 2007 és 2022 közti időszak vizsgálatát írja elő, az éppen az őszi választások előtt közzéteendő jelentéssel Donald Tusk volt (2007-2014 közti) miniszterelnököt (később az Európai Tanács, majd az Európai Néppárt elnökét), a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét és más ellenzéki politikusokat akarnak kitiltani a közéletből azon a címen, hogy a lengyel nemzeti érdekek kárára tevékenykedtek. A szenátus ugyan a törvény ellen foglalt állást, de ezt a képviselőház péntek délután 234 szavazattal 219 ellenében elutasította, tehát másodszor is megszavazta a jogszabályt.

A vád azon alapul, hogy a Jaroslaw Kaczynskit 2007-ben választáson legyőző Donald Tusk normalizálni akarta a kapcsolatokat a kalinyingrádi terület révén szomszédos Oroszországgal. Ekkor még nem csak a Krím elfoglalása és a kelet-ukrajnai területek elszakítása nem történt meg, hanem a Lech Kaczynski elnök és kísérete halálát okozó 2010-es szmolenszki légiszerencsétlenség, sőt a grúziai hadjárat sem. A mostani kormány főleg az ukrajnai háború kitörése óta vádolja Tuskot a korábbi, más körülmények között történt közeledési kísérlet miatt.

A vizsgálóbizottság a kormánytól független jogászok szerint sokszorosan alkotmánysértő lenne: tagjait, akik államtitkári rangot kapnak, a parlament kormánypárti többsége választaná meg – jelölhetne bele az ellenzék is, de erre nem hajlandó –, az elnököt a tagok közül a miniszterelnök nevezné ki. A testület előtti megjelenés súlyos pénzbüntetés és rendőri elővezettetés terhe mellett kötelező. A testület döntéseivel akár tíz évre eltilthat embereket a közpénz kezelésével járó tisztségektől, sőt el se indulhatnának a választáson (amelynek jelöltlistái a jelentés tervezett megjelenésekor a választási törvénynek megfelelően már rég kész lesznek) és megsemmisíthet korábbi (esetleg 10-15 évvel ezelőtti) közigazgatási döntéseket, ha azokat úgy ítéli meg, hogy orosz befolyásra, a nemzeti érdekeket sértve születtek. Ezek a döntések pedig közigazgatási határozatként megfellebbezhetetlenek.

A bírálók szerint mindez durván alkotmánysértő, valójában parlamenti puccs. Az egyáltalán nem független, kormánypárti politikusokból és az ő megbízottaikból álló bizottság egy személyben lenne vádló és bíró, és egy részleteiben nem ismert eljárás végén olyan büntetéseket szabhatna ki, amelyekre csak független büntetőbíróságnak van joga. Képtelenség az is, hogy ne lehessen fellebbezni. A kormányoldal szerint viszont mindettől csak erősödne az alkotmányosság, mert kitisztogatnák a közéletből az idegen ügynököket. Mateusz Morawiecki miniszterelnök pedig azzal intézte el a tiltakozásokat, hogy Tusknak bizonyára van valami a füle mögött, ha ennyire fel van háborodva.

Most minden Andrzej Duda köztársasági elnökön múlik. Ő a vezető kormánypárt politikusa, többnyire lojális iránta, de néhány korábbi vétójával azt mutatta, hogy nem akar báb lenni, és arra gondol: második ciklusa végén, 2025-ben még mindig csak 53 éves lesz. Hírek szerint szívesen folytatná valamilyen nemzetközi szervezet élén, ami nehéz lenne egy ilyen törvény aláírása után. Most két dolgot tehet. Elküldheti a törvényt az Alkotmánybírósághoz, amely éppen megbénult.

A tagok egy része nem hajlandó megjelenni az üléseken, mert úgy gondolja, hogy az elnöknő mandátuma lejárt, új elnököt kellene választani. Ez azonban néhány héten belül megoldódhat, ha elfogadják azt a most tárgyalt törvényt, amely szerint a 15 fős Ab-ban 9 tag jelenléte legyen elég a határozatképességhez – éppen ennyien vannak a lázadók nélkül –, és ne 11, mint most. Ha pedig van határozatképes Ab-ülés, az minden bizonnyal alkotmányosnak minősítené a törvényt, hiszen a tagok többsége már rég a kormánypárt kiszolgálója. Duda elnök másik lehetősége az, hogy a szejmnek küldi vissza a törvényt. Ezt a vétót a lengyel alkotmány szerint csak 60%-os többséggel lehet elutasítani, ami ez esetben kizárt, tehát a politikai vétó végleg levenné az ügyet a napirendről.

Izgalmasak lesznek a következő hetek.

(Képünkön a lengyel parlament épülete látható)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!