Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Oroszország a háború miatt örökre elvesztette Ukrajnát, és a tavaly február óta tartó, hatalmas katonai erőfeszítések ellenére sem lesz képes elérni háborús céljait
– ezt mondta a német DPA hírügynökségnek adott friss interjújában Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkára. Stoltenberg hozzátette, hogy az orosz inváziónak az volt a célja, hogy Ukrajnát a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való közeledésében gátolja. „Ukrajna azonban most közelebb van a NATO-hoz és az EU-hoz, mint valaha”. Ez szerinte „nagy stratégiai vereség Oroszországnak”. Stoltenberg kiemelte:
biztos abban, hogy Ukrajna végül csatlakozni fog a NATO-hoz.
Majd kitért az orosz veszteségekre: 300 ezer katonájuk halt, vagy nyomorodott meg a harcok miatt, több száz repülőjük zuhant le, harckocsijaik közül több ezret lőttek ki. Annak viszont szerinte sincs nyoma, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök változtatna ezen az irányvonalon, még a márciusban várható újraválasztása után sem.
Ukrajna viszont Stoltenberg szerint bemutatta, hogy képes magát megvédeni, képes visszavágni, különösen, ha fegyvereket kap Németországtól és más NATO-tagállamoktól.
