Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
Egy belső kormányzati feljegyzés szerint amerikai tisztviselők egy része úgy véli, hogy Izrael megsérti a nemzetközi jogot Gázában – írja a Reuters. A feljegyzés egyes részleteit a hírügynökség is látta, más részeket azonban egyből titkosítottak.
Erősen megosztott az amerikai külügyminisztérium a kérdésben és az időzítés miatt is igen érdekes ez a helyzet, ugyanis Joe Biden elnök utasítására Antony Blinken külügyminiszternek a Kongresszus előtt kell május 8-án beszámolnia arról, hogy hitelesnek tartja-e az Izrael által nyújtott garanciákat arra nézve, hogy a nemzetközi humanitárius törvényeknek megfelelően használja fel a közel-keleti ország azn USA-tól kapott fegyvereket.
A tárca több hivatalánál is komoly kétségek merültek fel ezzel kapcsolatban ugyanis, négynél egyenesen sem hihetőnek, sem megbízhatónak nem tartják az Izrael által nyújtott biztosítékokat.
A hivatalok az izraeli katonai akciók nyolc olyan példáját említették, amelyek a tisztviselők szerint „komoly kérdéseket” vetnek fel a nemzetközi humanitárius jog esetleges megsértésével kapcsolatban.
Ezek közé tartozott a védett helyszínek és a polgári infrastruktúra ismételt támadása; „a katonai előnyök érdekében a polgári lakosságnak okozott károk lelkiismeretlenül magas szintje”; a jogsértések kivizsgálására vagy a jelentős polgári károkért felelős személyek felelősségre vonására tett intézkedések elégtelensége, valamint az, hogy a konfliktusban példátlan mértékben vesztették életüket humanitárius dolgozók és újságírók.
A négy hivatal (a demokráciáért, emberi jogokért és munkaügyekért felelő hivatal, a lakosságért, menekültekért és bevándorlókért felelő hivatal, a bűnügyekért felelő hivatal és a nemzetközi szervezetek ügyeiért felelő hivatal) által készített értékelés 11 izraeli katonai intézkedést is említett, amelyek a tisztviselők szerint „önkényesen korlátozzák a humanitárius segélyeket”, beleértve egész teherautónyi szállítmányok visszautasítását.
Ugyanakkor a feljegyzéshez csatolt másik beadvány, amely az amerikai katonai segítségnyújtással és fegyverszállításokkal foglalkozó Politikai és Katonai Ügyek Hivatalától származik, arra figyelmeztette Blinkent, hogy az amerikai katonai szállítmányok felfüggesztése korlátozná Izrael képességét arra, hogy légterén kívül is képes legyen válaszolni a potenciális fenyegetésekre, és Washington számára szükségessé tenné „a régió más országainak történő összes folyamatban lévő és jövőbeli fegyvereladások újraértékelését”.
A szállítmányok leállítása ráadásul olyan kínálkozó alkalmat jelentenének, amit nagy valószínűséggel Irán és szövetségesei megpróbálnának kihasználni.
Az antiszemitizmus megfigyelésével és leküzdésével foglalkozó különmegbízott és Jack Lew izraeli amerikai nagykövet hivatalának beadványában is az áll, hogy hitelesnek és megbízhatónak ítélték Izrael biztosítékait – mondta a Reutersnek egy másik amerikai tisztviselő. Ugyanakkor a beadványból nem derül ki, hogy mik voltak ezek.
Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő a fentiekkel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy a tárca nem kommentálja a kiszivárgott dokumentumokat. Azt viszont megjegyezte:
Összetett kérdésekben a miniszter gyakran sokféle véleményt hallgat meg a minisztériumon belül, és ezeket a véleményeket mind figyelembe veszi.”
Ha Izrael biztosítékai megkérdőjeleződnek, akkor Joe Biden több opcióval is rendelkezne az ügy kezelésére: kérhet újabb boztosítékokat, de a kérdés megnyugtató rendezéséig fel is függesztheti a fegyverszállítmányokat.
Bár hozzá kell tenni, hogy ehhez elvileg a kongresszusi felszólalásra nem is volna szükség, hiszen az amerikai elnök gyakorlatilag bármikor felfüggesztheti vagy további feltételekhez kötheti az amerikai fegyverszállításokat.
Ugyanakkor Biden eddig ellenállt a jogvédő csoportok, a baloldali demokraták és az arab-amerikai csoportok erre irányuló felhívásainak.
A hónap elején azonban először fenyegetőzött azzal, hogy feltételekhez köti az amerikai fegyverek Izraelnek történő átadását, ha az nem tesz konkrét lépéseket a gázai katasztrofális humanitárius helyzet javítása érdekében.
Mindez vélhetően nem független attól sem, hogy az amerikai figyelmeztetések ellenére Izrael mégsem tett le arról, hogy mégis szárazföldi támadást intézzen a menekültektől mostanra teljesen túlzsúfolttá vált Rafah ellen.
