Látványos eredményeket értek el az izraeli támadások, ám pont a legfőbb célpontjaik, az iráni nukleáris létesítmények ellenében nem tudtak számottevő sikereket aratni.
Irán szívesen tárgyalna Izraellel, de csak akkor, ha az USA kimarad a konfliktusból – írja közel-keleti és európai forrásaira hivatkozva a Wall Street Journal.
Irán ugyanis arab közvetítők segítségével igyekszik meggyőzni az amerikai és az európai kormányokat arról, hogy készen áll visszaülni a tárgyalóasztalhoz.
Más kérdés, hogy Izrael ebben kevésbé tűnik partnernek, hiszen láthatóan az iráni légvédelem nem tud mit kezdeni a légtérbe berepülő izraeli gépekkel, olyannyira nem, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök már be is jelentette, hogy megszerezték a légi fölényt Irán felett.
Az izraeli légicsapások végeztek az iráni állam és a fegyveres erők fontos vezetőivel, aminek az egyik elsődleges következménye, hogy sikeresen növelték Ali Hámenei ajatollah elszigeteltségét. Ugyanakkor épp a deklarált legfontosabb célpontjaik, a nukleáris létesítmények ellenében nem tudtak igazán komoly eredményeket felmutatni.
Ennek persze a legfontosabb oka, hogy az izraeli légierő nem éri el ezeket, hiszen számítva egy hasonló támadásra Irán már korábban bevitte a nukleáris létesítményeit a föld alá. Ezeknek csak az amerikai légierő bunkerromboló bombái tudnának komolyabban ártani, ezért is igyekszik Irán minden eszközzel elkerülni, hogy az Egyesült Államok belépjen a konfliktusba, amire azért van esély.
Ráadásul az izraeli támadás azt is bebizonyította, hogy a korábbi látszat ellenére mennyire törékeny a teokratikus kormányzat és a Forradalmi Gárda uralma Iránban. Bár az izraeli kormány a rezsim megbuktatását nem tűzte ki maga elé háborús célként, az iráni kormányzat eddigi teljesítményének tükrében ez ettől függetlenül megtörténhet.
Teheránban a lap értesülései szerint úgy gondolkodnak, hogy Izrael hosszú távon nem engedheti meg magának, hogy beleragadjon egy elhúzódó anyagháborúba Iránnal, és előbb vagy utóbb, de kénytelen lesz tárgyalásokba bocsátkozni. Ezért is tartanak az amerikai beavatkozástól, mivel az megváltoztatná ezt a helyzetet.
„Az irániak tudják, hogy Amerika támogatja Izraelt az ország védelmében, ahogyan abban is biztosak, hogy logisztikai segítséget is nyújt neki, ugyanakkor garanciát akarnak arra nézve, hogy Washington nem lép be a háborúba” – mondta a lapnak egy arab tisztviselő.
Teherán azt is megüzente, hogy ha nem lát esélyt az amerikaiakkal való tárgyalások megújítására, képes lenne felgyorsítani az atomprogramját és emelni a tétet a háborúban.
Az arab közvetítők szerint nincs jele annak, hogy Teherán hajlandó lenne további engedményeket tenni nukleáris kérdésben, hiszen az amerikaiakkal folytatott eddigi tárgyalások is azon akadtak meg, hogy az irániak nem voltak hajlandók leállni az urándúsítással. Ezt követően döntöttek Izraelben a támadás mellett.
A támadás előtt egy izraeli vezető kormányzati tisztviselő elmondta, hogy a dúsítás leállítását tekintik tárgyalási alapnak Iránnal. Szóba jöhet még a ballisztikusrakéta-program kicsontozása és a térségbeli iráni proxyszervezetek (Hezbollah, Hamász, jemeni húszik) támogatásának leállítása is, már ha az izraeliek képesek rendesen sarokba szorítani Teheránt.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
