Izrael péntek hajnal óta átfogó légiháborút folytat fő ellensége, Irán ellen, a több hullámban végrehajtott légicsapások nem csak a nukleáris fejlesztéseket folytató célpontokat érték, hanem a légvédelmet, illetve a rakétatámaszpontokat is, így a tavaly már meggyengített perzsa állam még kevésbé képes a hatékony válaszcsapások végrehajtására. A jelek szerint az izraeli légierő gyakorlatilag ellenállás nélkül hajthatja végre a bomba- és rakétatámadásokat, miközben az Irán területére beszivárgott Moszad-ügynökök a helyi együttműködők segítségével pontosan tudták, hol tartózkodnak az iráni katonai vezetők, köztük a légitámadásban életét vesztő Hoszein Szalami, az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoka, illetve Mohamad Bageri vezérkari főnök. Meg nem erősített források szerint az izraeliek Irán területéről is indítottak drónokat, elemzők szerint a Benjamin Netanjahu vezette kormány már régóta tervezi a pénteken indított légiháborút.

Izraeli források szerint a légierő tucatnyi nukleáris célpontot támadott, Netanjahu azt mondta, a csapások még napokig tartanak majd.  „További csapások is lesznek majd. A teheráni rezsim politikusai nem tudják, mi találta el őket és arról sincs fogalmuk, mi fogja még eltalálni őket. Az iráni rezsim még sohasem volt ilyen gyenge” – magyarázta a kormányfő, aki egyben felszólította az irániakat, hogy ragadják meg az alkalmat és vívják ki szabadságukat. Az első értékelések szerint az izraeli támadások eredményesek voltak, a Natanzban lévő üzemben megszűnt az áramellátás azokon a szinteken, ahol az urándúsításra használt centrifugákat tárolták. Az izraeli kormány arról is beszámolt, hogy a légierő lerombolta az iszfahani központot is, ahol az atombomba előállításához szükséges gyártási folyamatokat végezték. Izraelben úgy vélik, a hadsereg képes arra, hogy a légiháború folytatásával képtelenné tegye Iránt katonai atomprogramja folytatására.

Történelmi lecke

A minden korábbinál szélesebb, „Ébredő oroszlán” (Rising Lion) kódnevű offenzíva fő célja, hogy Irán ne legyen képes atombombát előállítani, mert ez jeruzsálemi vélemények szerint végveszélybe sodorná Izraelt. Bár Teherán tagadja, hogy nukleáris fegyvert akarna építeni, már a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) is azzal vádolja Iránt, hogy olyan mértékű dúsítást folytat, amit nem lehet azzal magyarázni, hogy az ország kizárólag békés atomprogramon dolgozik. A teheráni vezetők nyilatkozatai is joggal töltötték el aggodalommal az izraeli politikusokat: rendre előfordult, hogy az iráni vezetők a zsidó állam elpusztításával fenyegetőztek.

Netanjahu szerint míg közel száz évvel ezelőtt a politikusok nem tettek eleget annak érdekében, hogy megállítsák a náci diktátort, Adolf Hitlert, s ennek következtében a zsidó nép harmada megsemmisült, az Irán elleni akcióval Izrael most megmutatta, megtanulta a történelmi leckét.  

Izrael már korábban is tett lépéseket az iráni atomprogram lassítása érdekében. Az utóbbi években több neves iráni atomtudós vált merénylet áldozatává, miközben Izraelnek – amerikai segítséggel – sikerült egy olyan rosszindulatú programot – a Stuxnetet – bejuttatni az iráni atomlétesítményekbe, amely tönkretette az urán dúsítását végző centrifugákat. Irán és a Nyugat ugyan 2015-ben megállapodott a perzsa állam nukleáris programjának szabályozásáról, ám amikor Donald Trump megkezdte első mandátumát, a lehető legrosszabbnak nevezte az alkut és felmondta a megállapodást.

Trump és az izraeli háború

Az USA elnöke most arról beszélt, hogy Washington tudott az izraeli tervekről, s hozzátette, jobban örült volna annak, ha Netanjahuék még várnak az akcióval, mert volt esély a válság diplomáciai úton való kezelésére. „Mindenről tudtunk és megpróbáltam megóvni Iránt a megaláztatásról és haláltól, mert azt szerettem volna, ha létrejön egy megállapodás. Még mindig születhet alku, még mindig nincs késő” – mondta Trump. Egy későbbi nyilatkozatában pedig felszólította Teheránt, egyezzen meg gyorsan, mert ha nem teszi, hamarosan túl késő lesz. Trump – szokásának megfelelően – ismét megváltoztatta véleményét. Míg a Netanjahuval folytatott korábbi tárgyalásokon az izraeli támadás elhalasztását kérte, most úgy tett, mintha ő lenne az offenzíva egyik értelmi szerzője: azt állította, hatvannapos ultimátumot adott Teheránnak a megegyezésre. „Ez most a 61. nap, megmondtam Iránnak, mit tegyenek, de ők késlekedtek” – írta az általa alapított közösségi oldalon, a Truth Socialon közzétett bejegyzésében. Közben dicsérte az izraeli akciókhoz használt „nagyszerű amerikai eszközöket”.

Donald Trump és Benjamin Netanjahu legutóbbi találkozója

Amos Ben-Gershom (GPO) / Handout / ANADOLU / Anadolu via AFP

A The Guardian című brit lap értékelése szerint függetlenül attól, hogy éppen mit mond Trump, biztosra vehető, hogy az USA tudott a készülő izraeli akcióról. Ezt támasztja alá az is, hogy az utóbbi hetekben az USA rakétákat szállított Izraelbe a Vaskupola nevű légvédelmi rendszer számára, mert Izrael már akkor készült a lehetséges iráni ellencsapásokra.

Amik be is következtek. A péntek délelőtti órákban Irán több mint száz drónt lőtt ki Izraelre, az esti órákban pedig rakétákkal támadta Jeruzsálemet és Tel-Avivot. A hatóságok felszólították a lakosságot, hogy vonuljon az óvóhelyekre, miközben a légvédelem megpróbálta lelőni az érkező rakétákat. Az izraeli hatóságok szerint Irán mintegy száz rakétát indított, ezek nagy részét megsemmisítette a légvédelem, ám helyi források szerint Tel-Avivban legalább egy repülőeszköz becsapódhatott. Az iráni rakéták megsemmisítésében Izrael több szövetségese, köztük az USA is részt vett.  Izraeli források szerint több mint negyven embert ápolnak kórházban, s legalább egy személy életét vesztette.

Robbanás Tel-Avivban

Jack GUEZ / AFP

Kínai és orosz bírálat

Míg az USA egyre nyíltabban támogatja az izraeli akciókat, Kína Teherán oldalára állt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén felszólaló nagykövet szerint a zsidó állam megsértette Irán szuverenitását és területi integritását. Kína szerint Izraelnek azonnal le kell állítania a légicsapásokat, mert Iránnak joga van a békés atomprogram folytatására.

Teherán egyik fő szövetségese, Oroszország – amely jelentős részt iráni drónokkal lövi évek óta Ukrajnát – ugyancsak elítélte Izraelt. Vlagyimir Putyin államfő azt mondta, Izrael megsértette az ENSZ alapokmányát és a nemzetközi jogot, majd felajánlotta, kész közvetíteni a szembenálló felek között.