Fogadta a Fehér Ház különmegbízottját, Steve Witkoffot a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz elnök. A két politikus a BBC beszámolója szerint három órán át tárgyalt, az elhangzottakról Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója az orosz médiának azt mondta: a téma „elsősorban természetesen az ukrajnai válság” volt, de szóba kerültek az Egyesült Államok és Oroszország közötti stratégiai együttműködés lehetséges fejlődésének kilátásai is.
Mint mondta, Putyin jelzéseket küldött az Egyesült Államoknak az ukrán kérdéssel kapcsolatban, és ő is kapott erre vonatkozó jelzéseket Donald Trump amerikai elnöktől. A megbeszélést hasznosnak és konstruktívnak minősítette, de kitért az elől, hogy részletekbe bocsátkozzon.
„Jelenleg az a helyzet, hogy az elnökünk teljes körű információval rendelkezik, vagyis ismeri a mi jelzéseinket és Trump elnök jelzéseit is. Trumpnak még nem számoltak be a találkozó eredményeiről. Ezért tartózkodnék a részletesebb kommentártól. Meglátjuk, mikor tud Witkoff beszámolni Trumpnak a mai beszélgetésről. Ezt követően nyilvánvalóan érdemben kiegészíthetem majd a mostani kommentáromat” – magyarázta Usakov.
Witkoff, aki az év eleje óta ötödik alkalommal látogatott el Oroszországba, szerdán kora reggel érkezett Moszkvába, s mielőtt Putyinnal tárgyalt, Kirill Dmitrijevvel, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatójával találkozott. Amikor a RIA Novosztyi hírügynökség arról kérdezte, mit vár a tárgyalásoktól, nem válaszolt.
Korábban Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője sem bocsátkozott részletekbe a moszkvai tárgyalásokkal kapcsolatban. Azt mondta, a tárca nem tudja, hogy Trump mit fog majd tenni a látogatás nyomán, de hangsúlyozta: továbbra is hisz az ukrajnai konfliktus diplomáciai megoldásában.
A közelmúltban az ukrán és az orosz delegáció háromszor tárgyalt egymással Iszambulban, a megbeszéléseken azonban nem jutottak közelebb a három és fél éve zajló, Moszkva által indított háború lezárásához. Az oroszok politikai feltételei az ukrán fél és nyugati támogatói számára elfogadhatatlanok, a Kreml pedig újra és újra elutasítja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdeményezését arra, hogy személyesen Vlagyimir Putyinnal tárgyalják meg az ügyet.
Mindeközben az ukrajnai civil infrastruktúrát érő orosz támadások fokozódnak, a múlt héten 32 civil áldozatot követelő csapás a háború kirobbanása a legsúlyosabb, ami Kijevet érte.
Az amerikai elnök július 14-én ötvennapos ultimátumot intézett Oroszországhoz, amelyben követelte, hogy kössön békeszerződést Ukrajnával, majd ezt az időt tíz-tizenkét napra rövidítette. A határidő pénteken jár le. Kilátásba helyezte, hogy a határidő betartásának elmulasztása esetén száz százalékos vámot vet ki az Oroszországból származó árukra, valamint másodlagos vámokkal sújtja azokat az országokat, amelyek Oroszországból olajat, gázt és egyéb energiahordozókat importálnak.
Zelenszkij üdvözölte a fejleményeket, az orosz olajat vásárlók elleni fenyegetést, de kijelentette: Moszkva szerinte csak akkor teszi le a fegyvert, ha kifogy a pénzből.
Az év elején hivatalba lépő Trump az ígérete ellenére nemhogy egy nap alatt, de azóta sem tudott véget vetni a háborúnak. Miután az ukrán elnököt megalázó helyzetbe hozta, az Oroszországi elleni narratíva kezdett erősödni Washingtonban, amint kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy a diplomáciai kérés nem, csupán a kényszerítés hat Putyinra.
A mostani találkozó konkrét fejleményeiről még nem szivárogtak ki hírek, de a széles mosoly közepette kezet fogó tárgyalópartnerekről kerültek ki videók.
