„A D66 minden idők legjobb eredményét érte el. Hollandok milliói léptek tovább, és szakítottak a negativitással, a gyűlölettel és a nem lehet megcsinálni gondolkodásmóddal” – mondta Rob Jetten, a balközép-liberális tömörülés vezetője a szerdai hollandiai parlamenti választás után. Hozzátette: azt is tudja, hogy nagyon sok polgár szavazott más pártokra, de ő nem csak a D66 támogatóit képviseli majd, hanem valamennyi honfitársát. „Nemcsak Hollandiának mutattuk meg, hanem az egész világnak, hogy meg lehet állítani a szélsőjobboldali populista erőket” – magyarázta a 38 éves Jetten, aki a holland történelem legfiatalabb miniszterelnöke lehet.
Míg az exit pollok azt jósolták, hogy a párt 27 helyhez jut a 150 fős alsóházban, végül 26 képviselőt küldhet a parlamentbe, ugyanannyit, mint a 2023-as választás nagy győztese, a Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV). A számegyenlőség azonban egészen mást jelent a két pártnak: a D66 hatalmasat nyert – kilenc helyett kapott 26 mandátumot –, a Szabadságpárt viszont hosszú évekig tartó népszerűség növekedés után nagyot bukott, 37-ről 26-ra zuhant a képviselői helyek száma.
Wilders harcolna
A trendektől függetlenül Wilders nem adta fel a harcot, arról beszélt, reméli, hogy a PVV ismét tagja lehet a kormánykoalíciónak. Ugyanakkor azt is közölte, sokkal szórakoztatóbb ellenzékben lenni. Wilders azt hangsúlyozta, amíg nem számolják össze az összes voksot, nem engedi, hogy a D66 megkezdje a többi párttal a puhatolózó tárgyalásokat. Most 98 százaléknál tart a számlálás, ám a külföldön leadott voksok feldolgozása akár hétfőig is eltarthat.
Jetten is közölte, maga sem szándékozik valamennyi voks összeszámlálása előtt koalíciós tárgyalásokba bonyolódni. A politikus fontosnak nevezte, hogy gyorsan alakuljon meg a kabinet. „Ez a felelősség most minden pártvezető vállán nyugszik. A mostani a D66 eddigi legjobb eredménye, és nagyon büszke vagyok rá. Azt is látom, hogy több mint száz mandátumot olyan pozitív üzenetet közvetítő pártok szereztek, amelyek változást akarnak elérni. Úgy gondolom, hogy ez a legfontosabb eredmény Hollandia számára” – magyarázta. Az is jelentős, hogy kimagaslóan magas, 78,4 százalékos volt a részvételi arány.
A politikus ugyanis realista és tudja, hogy választásokon mandátumot szerző nagy pártok már jelezték, nem fognak együttműködni a PVV-vel. A választás utáni közvélemény-kutatások szerint a szavazók 15 százaléka Jettent látná a legszívesebben a miniszterelnöki székben, és csak a megkérdezettek 12 százaléka nevezte meg Wilderst.
Geert Wilders
AFP / ROBIN VAN LONKHUIJSEN
Jetten a nagy győztes” – írta csütörtökön a Telegraaf című holland lap, amely szerint Hollandiában ezúttal mindenképpen egy centrista kormány alakul majd. A többi holland médium is azt hangsúlyozza, hogy a holland választók ismét elindultak a politikai centrum felé, és megértették azt, hogy a Wilders-féle populizmus nem képes megoldást találni az ország problémáira. „A D66 részben annak köszönheti látványos előretörését, hogy a kampány során tényleg a pozitív üzenetekre összpontosított, és azt sugallta, a tömörülés valóban képes a gondok orvoslására. A felméréseink azt mutatják, valamennyi választónak jobban tetszett ez a hozzáállás. Az is igaz, hogy érezhető volt az igény a közép felé való közeledés iránt” – vélekedett Sarah de Lange, a Leideni Egyetem kutatója.
Széttöredezett parlament
A holland arányos választási rendszerben a szavazatok 0,67 százaléka után jár egy képviselői hely, ezt a küszöböt a szerdai választáson induló 27 párt közül 15 teljesítette. A választási szisztéma következménye, hogy egyetlen párt sem szerez soha többséget, és az országot több mint egy évszázada koalíciók kormányozzák. Az elemzők szerint az a legvalószínűbb, hogy a következő kormányban a D66 mellett a választás másik nagy nyertese, a kereszténydemokrata CDA, a liberális-konzervatív Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD), illetve a zöldek és munkáspártiak koalíciója, GL/PvdA kaphat helyet. A baloldali párt egyébként a vesztesek között van: öt mandátumot vesztett, Frans Timmermans pedig lemondott a pártelnöki tisztségről. „Mindannyian másra számítottunk. Vesztettünk, de nem győztek le minket” – mondta Jesse Klaver, a GL/PvdA jelöltlistájának második helyen álló politikus.
„A centrista kormány várható létrejötte, illetve Wilders kudarca ugyanakkor nem jelenti a szélsőjobboldali populizmus általános hollandiai vereségét. Két másik szélsőjobboldali párt, a Demokrácia Fórum (FvD) és a JA21 jelentős előrelépést ért el” – vélekedett Leonie de Jonge, a Tübingeni Egyetem politológusa.
A választási eredményt üdvözölték a környezetvédő szervezetek és azt hangsúlyozták, hogy Jettennel egy olyan politikus kerülhet a kormányfői székbe, akit végre érdekel a környezet állapota és a fenntarthatóság. „Évekig tartó visszaesés után Hollandia megint elindulhat a zöld és tiszta jövő felé” – nyilatkozta a Greenpeace mozgalom hollandiai szervezetét vezető aktivista, Andy Palmen arra utalva, hogy a korábbi kormány több intézkedéssel is visszavett az ország környezettudatosságából.
