Németország kész tervet követve készül fel egy Oroszország és a NATO közötti esetleges háborúra – írja a Wall Street Journal.
A lap leírja, hogy német katonai tisztviselők az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete után 1200 oldalas, titkosított dokumentumban vázolták fel hogyan szállítanának akár 800 ezer német, amerikai és más NATO-katonát Nyugat-Európából keletre egy Oroszországgal szembeni mozgósítás esetén. Az Operation Plan Germany elnevezésű terv – amire katonai körökben csak Oplanként utalnak – feltérképezi a kikötőket, folyókat, vasutakat és utakat, amelyeken a katonai szállítmányok közlekednének, valamint azt, hogyan látnák el és védenék őket útközben.
A terv kidolgozása után a németek már az abban vázolt előkészületek megvalósításán dolgoznak.
A cél a háború megelőzése azáltal, hogy világossá tesszük ellenségeink számára, hogy ha megtámadnak minket, nem fognak sikerrel járni
– mondta egy magas rangú katonatiszt a dokumentum szerzői közül.
Egyes német tisztviselők már kifejezték, hogy elképzelhetőnek tartják, hogy Oroszország 2029-ben akár a NATO elleni támadásra szánja el magát. Az Európában megszaporodott légtérsértések és egyéb olyan incidensek, melyek hátterében orosz szabotázsakciókat sejtenek pedig csak tovább fokozták ezeket az aggodalmakat. Elemzők szerint ráadásul egy esetleges ukrajnai fegyverszünet, amilyet az Egyesült Államok ezen a héten szorgalmaz, időt és erőforrásokat szabadíthat fel Oroszország számára, hogy felkészüljön egy NATO-tagok elleni lépésre Európában.
A németek katonai képességük fejlesztésére tett erőfeszítéseiről már idén őszi gyakorlatok is árulkodtak. Akkor az ország keleti részén egy 500 katona számára megfelelő tábort hozott létre a Rheinmetall hálótermekkel, 48 zuhanykabinnal, öt tábori konyhával, benzinkúttal, drónos megfigyeléssel és fegyveres őrökkel. A tábort 14 nap alatt építették fel, és hét alatt bontották le.
A Rheinmetall nemrégiben 260 millió eurós megrendelést nyert el német és NATO-csapatok felszerelésének utánpótlására. A gyakorlat pedig az infrastruktúra hiányosságaira is rámutatott, amelynek javítására most Németország védelmi felkészülése is fókuszál.
A hangsúly az infrastruktúrán van. Egy Oroszországgal vívott háborúban Németország már nem számítana frontországnak, hanem bázist kellene képeznie a NATO-erők számára, illetve nyugatról keletre vezető fő szállítási útvonal (hiszen a délebbi országokban az Alpok képeznek akadályt).
Berlin hosszú távon 166 milliárd eurót tervez költeni infrastruktúrára 2029-ig, beleértve több mint 100 milliárd eurót a régóta elhanyagolt vasutakra, és prioritást élvez a kettős felhasználású infrastruktúra. A Wall Street Journal elemzésében kitért arra, hogy bár Németországban a hidegháború idején széles körben elterjedt volt a kettős felhasználású – vagyis polgári és katonai célokra is használható – infrastruktúra fejlesztése, az elmúlt évtizedekben nem csak az új beruházásokban mellőzték a védelmi szempontokat, de a korábban épült objektumokat sem tartották karban a szükséges mértékben.
Ugyanakkor a Bundeswehr optimista a haladással kapcsolatban. Az Oplan egyik társszerzője szerint azt tekintve, hogy 2023 elején a nulláról indultak, van ok az elégedettségre.
Miközben a Merz-kormány egy 500 milliárd eurós védelmi költségvetés döntött, illetve felmerült a kötelező katonai szolgálat részleges visszaállítása is, a Bundeswehr kevésbé látványosan dolgozott: tájékoztatta a kórházakat, a rendőrséget és a katasztrófavédelmi ügynökségeket, megállapodásokat kötött a tartományokkal és az autópálya-üzemeltetővel, valamint kijelölte a katonai konvojok tranzitútvonalait.
Szeptember végén Hamburgban rendeztek katonai gyakorlatot, amelynek célja a Bundeswehr, illetve a rendőrség, a tűzoltók és a polgári védelem egységei közötti együttműködés gyakorlása volt.
Az infrastruktúra és az állami szervek felkészítése mellett a német felkészülésben a civil lakosság szemléletén is formálni akarnak, hogy a hidegháború időszakához hasonlóan felkészültebbek legyenek egy esetleges háborús helyzetre. Sőt, a különféle légtérsértési incidensek és orosz hátterűnek sejtett szabotázsakciók miatt az ezekkel szembeni hatékony védekezést nehezítő, békeidőre szabott jogszabályok módosítása is terítékre került.
A német hadsereg drónjai például nem repülhetnek lakott terület felett, és a törvény előírja azt is, hogy helyzetjelző lámpákkal rendelkezzenek. Ami egy szakértő szerint polgári szempontból logikus ugyan, de a katonai használatot szinte ellehetetleníti.
