Szakértők politikailag és jogilag egyaránt rizikósnak minősítik Brüsszel elhatározását, hogy felszámolja a döntéshozatalt bénító nemzeti vétó intézményét, ugyanakkor az Ukrajna számára megszavazott 90 milliárdos támogatás elfogadásának módja jelzi, merre keresi az Unió a megoldást – olvasható az Euronews összeállításában. Kiderült, hogy a tettre készek koalíciója számára már nem jelent akadályt az egyhangú döntéshozatal.
A szándék egyre markánsabb, mert elég volt a nemzeti, főként a magyar vétókból. Az Orbán-kormány Ukrajna ügyében politikája kulcselemévé tette az obstrukciót, ez ellen jelent megoldást a megerősített együttműködés. De amikor az ukrán hitelről volt szó, az eredetileg felmerült változatnál a súlyos gazdasági válság esetén bevethető 122-es paragrafus került elő.
Hegedűs Dániel, a Német Mashall Alapítvány régióigazgatója szerint egyértelmű, hogy az EU-vezetés véget akar vetni a lehetséges magyar és szlovák vétóknak, és inkább kétharmaddal vinné dűlőre a lényeges kérdéseket. Ám cseppet sem biztos, hogy ez a megoldás akár jogilag, akár politikailag kikezdhetetlen.
A University College London egyik tanára, Michal Ovádek által összeállított lista szerint 2011 óta 15 tag vétózott összesen 38 esetben. A legtöbbször a magyarok, 19-szer. Mikulas Dzurinda volt szlovák kormányfő, a brüsszeli agytröszt, a Martens Központ igazgatója szerint Friedrich Merz német kancellárnak és Emmanuel Macron elnöknek elegük van az eddigi szavazási rendből.
Csakhogy a változáshoz alapszerződést kellene módosítani, amit Magyarország, de valószínűleg más államok is elleneznének. Ezért most Brüsszelben kreatívabb megoldások kerülnek napirendre.
Egy uniós diplomata a portálnak elárulta, hogy az Európai Bizottság újabban pont ezért olyan jogi keretekbe foglalja bizonyos javaslatait, amelyek megkerülik, hogy minden kormánynak rá kelljen bólintania a hatályba lépéshez. Ilyen az orosz energiahordozók kivezetése. Ha sikerül, minősített többséggel hagyják jóvá, ám Magyarország és Szlovákia máris jelezte, hogy az Európai Bírósághoz fordul.
Ezzel együtt az látszik, hogy Ukrajna ügyében összefognak a hasonlóképpen gondolkodó tagországok. Mario Draghi volt olasz miniszterelnök éppen ezt javasolta jelentésében, mármint a pragmatikus föderalizmust, mivel a politikai feltételek nem adottak a szövetségi modell kialakítására. A többsebességes Európa azonban már most is létezik, lásd Schengent. Ezt a lehetőséget ki lehet terjeszteni a védelemre és a pénzügyekre is.
A kétharmados opció különösen jól jöhet a bővítésnél. Egyes elemzők azonban figyelmeztetnek, hogy visszaüthet, ha átlépnek az ellenkező tagok feje fölött. Nem csupán az orosz gáz és olaj, hanem a 122-es cikkely, vagyis a befagyott orosz források ügyében is bőven előfordulhat, hogy Magyarország perelni fog. Hegedűs szerint nem is esélytelenül.
Úgy fogalmaz: természetesen tudjuk, hogy a döntés 18–24 hónapon belül várható, vagyis a következő hónapokat kell túlélni. Tehát ez hosszú távú probléma, az Unió görgeti maga előtt.
Egyelőre ugyanakkor nem világos, hogy valamennyi állam gyengítené-e a vétó intézményének erejét, mivel gyakorta az az utolsó eszköz a nemzeti érdekek megvédésére – húzza alá az Euronews elemzése.
Nyitókép: Orbán Viktor Brüsszelben, az uniós tagállamok legutóbbi csúcstalálkozója után 2025. december 19-én. Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
