A kormányzó Önrendelkezés (Vetevendosje) nyerte meg az előrehozott parlamenti választást a koszovói választási bizottság előzetes eredményei alapján. A voksok 96 százalékának feldolgozását követően a testület közölte, hogy Albin Kurti miniszterelnök pártja a szavazatok 49,8 százalékát szerezte meg.
A hírre reagálva Albin Kurti is bejelentette győzelmét, és azt közölte, hogy ez a 120 fős parlamentben legalább 55 helyre lesz elegendő. „Sok munka áll előttünk, halaszthatatlanul el kell indulnunk előre. Arra kérem az ellenzéki pártokat, hogy működjenek velünk együtt a nemzetközi megállapodások elfogadása során a parlamentben az állampolgárok jóléte érdekében” – mondta.
Az előzetes eredmények szerint a második helyen a korábban Hashim Thaci volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) végzett a szavazatok 21,21 százalékával, a harmadik pedig a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) lett 13,76 százalékkal. Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja 5,73 százalékot szerzett. A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba.
A nemzeti kisebbségeknek 20 garantált hely jut a parlamentben, 10 a szerbnek, összesen 10 pedig a többinek. A szerbeknek fenntartott helyek közül az összeset a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerezte meg.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Koszovóban azért tartottak előrehozott parlamenti választást, mert a legutóbbi, február 9-i szavazást követően egyik pártnak sem sikerült kormányt alakítania. A BBC tudósítása szerint a mostani voksolás nagy kérdése az volt, hogy a választók Kurtit büntetik-e meg a közel egy éve fennálló patthelyzet miatt, vagy az ellenzéki pártokat, amelyek elutasították az együttműködést.
Az Önrendelkezés sorozatban negyedszer nyerte meg a választást, a mostani győzelmet Kurti a legnagyobbnak nevezte az ország történetében.
A BBC emlékeztetett: Koszovó több százmillió euró uniós forrástól esett el amiatt, hogy hónapok óta nem volt működő kormánya, és Kurti a kampány során egy több mint egymilliárd eurót jelentő megállapodást ígért a Világbankkal.
A lap szerint az országnak rendbe kell hoznia a kapcsolatait a legerősebb nemzetközi támogatóival, az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal. Kurti azzal dühítette fel Brüsszelt és Washingtont, hogy a koszovói szerb kisebbséget kiszolgáló intézményeket vette célba – a postahivataloktól az egészségügyi ellátókig –, ez pedig fokozta a feszültséget Koszovó északi, többnyire szerbek lakta területein.
Az EU végül belement, hogy visszavonja az emiatt 2023-ban bevezetett büntető intézkedéseket, de elvárja majd Kurtitól, hogy pragmatikusan közelítse meg a normalizációt szolgáló párbeszédet Szerbiával a szokásos dogmatikus hozzáállása helyett. Alekszandar Vucsicshoz fűződő fagyos viszonya miatt azonban ehhez nem érdemes nagy reményeket fűzni – jegyezte meg a BBC.
