„A teheráni szélsőségesek a nyugati civilizáció megsemmisítésére törnek, amelynek Európa is nagyon fontos része” – jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Hetek című lapnak, amelyet Németh Sándor, a Hit Gyülekezetének vezető lelkésze alapított 1997-ben. „Izraelt a kis Sátánnak hívják, Amerikát pedig a nagy Sátánnak. Minden, ami a kettő között van, az közepes méretű Sátán” – tette hozzá.
Netanjahu a lap kérdésére elmondta, megérti, hogy az olajárak ideiglenes emelkedése miatt Európa és Magyarország számára is ára van az iráni háborúnak, de szerinte sokkal nagyobb árat kellene fizetni akkor, ha a „teheráni zsarnokok” atomfegyvereket tudnának szerezni, amelyekkel Európa minden részét elérhetik.
Irán épp most lőtt ki egy 4000 kilométeres hatótávolságú rakétát, Budapest mindössze 2900 kilométerre van
– fogalmazott az izraeli miniszterelnök, aki szerint Izrael az európaiak harcát vívja, akár elismerik ezt, akár nem.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének szavaira reagálva, miszerint ez nem Európa háborúja, azt mondta, „pontosan ezt mondták az 1930-as években is, hogy Hitler nem az ő problémájuk, hanem a zsidóké, pedig nem az volt”. Az izraeli kormányfő szerint Orbán Viktor abban különbözik az európai vezetőktől, hogy ő megérti, „a gonosz ellen ki kell állni”. „Megvan benne az a tisztánlátás, az a meggyőzőerő, valamint az a vezetői képesség, hogy a helyes oldalon álljon, és ne kenje el azt az őrült agressziót, ami Teherán részéről fenyeget. Ilyen fajta vezetésre lenne szükség minden európai államban” – mondta el a magyar miniszterelnökről.
Arról is kérdezték, szerinte van-e valódi esély arra, hogy a Donald Trump által elindított diplomáciai tárgyalásokkal véget lehet vetni a háborúnak, illetve hogy a rezsimváltás elérése reális célkitűzés-e. Az izraeli kormányfő úgy fogalmazott, hogy az irániak már közel fél évszázada szenvednek egy szörnyű diktatúra alatt, és meg akarnak szabadulni tőle. „Azt gondolhatják, hogy ez soha nem fog megtörténni, de önök is sok-sok évtizeden át szenvedtek egy igen kemény diktatúra alatt, és arról sem hitte senki, hogy egyszer vége lesz. 1956-ban sikertelen volt a felkelés, és utána az emberek azt hitték, hogy soha nem lesz vége, de mégis vége lett” – hozta fel a magyar történelmi párhuzamot.
