Húsz évvel ezelőtti számukhoz képest mára csupán minden második fecske maradt meg Magyarországon – figyelmeztet a Magyar Madártani Egyesület, amely szerint közös érdek, ennek a kedvezőtlen folyamatnak a megfordítása. Ennek érdekében még tavasz előtt érdemes elvégezni azokat a tevékenységeket, amelyek révén kedvezőbb körülményeket találhatnak az afrikai útjukról visszatérő madarak.

Az MME több módszert is felsorol, mit lehet tenni azért, hogy fecskebarátabbá tegyük környezetünket, vagy csökkentsük a jelenlétük okozta konfliktutos helyzetet. Így például többek között

• kihelyezhetünk műfészkeket (lásd fenti képünkön),
• megtervezhetjük és engedélyeztethetjük a fecskebarát falfelújítást,
• felszerelhetjük a fecskepelenkákat a meglévő fészkek alá (az ürülékpotyogást megakadályozandó),
• sárgyűjtő helyeket létesíthetünk (a sárfészket építő fajoknak),
• felújítjuk a költőfalakat (a partifecskék számára).

Az egyesület részletes leírást ad a módszerekről, és videókon is bemutatja ezeket, mert mint írják,

A napjainkra teljes egészében városiasodott, sárfészket építő fecskék védelmében a lakosságnak egyedülállóan fontos, gyakorlatilag nélkülözhetetlen szerepe van.

A fecskéknek ugyanis a klímaváltozással megjelenő új (és őshonos) kártevő rovar- és szúnyogfajokkal (amelyek új betegségeket is terjeszthetnek) szembeni biológiai védekezésben jut számottevő szerep. Ezért is aggasztó a települési fecskeállomány ezredfordulót követő megfeleződése - olvasható a közleményben, amelyben fel is sorolják a fecskék számát kedvezőtlenül befolyásoló tényezőket:

• élőhelyeik átalakítása,
• táplálékbázisuk csökkenése,
• klímaváltozás,
• kedvezőtlen társadalmi változások (fecskefészkek leverése, madarak elzavarása).

Káros szúnyogok és kullancsok az országban - így segíthetünk az inváziós fajok feltérképezésében - videó

Alapvetően természetes folyamat lenne, de az emberi tevékenység révén egyre gyorsabbá válik a nem őshonos, sokszor inváziósnak nevezett új fajok megjelenése. A gyakran egzotikus tájakról származó szúnyogok, kullancsok a globális felmelegedés eredményeként mind nagyobb eséllyel találnak megfelelő élőhelyet nálunk. Terjeszthetnek újfajta kórokozókat, ami egészségügyi problémákat eredményezhet, kiszoríthatnak őshonos fajokat, amivel az ökológiai egyensúlyt boríthatják fel, és persze gazdasági kárt is okozhatnak.

Pedig a fecskék fejenként legalább egy kilogrammnyi repülő rovart fogyasztanak el (a muslicától a nagyobb legyekig tartó mérettartományban) csak a költési időszak alatt. Számuk 2010 óta legalább egymillióval csökkent, vagyis legalább kétezer tonna kártevő és akár betegségeket is terjesztő repülő rovar marad a nyakunkon.