„El tudom képzelni, hogy egy szankciós csomagnak vagy egy háborút lezáró európai–orosz megállapodásnak része lesz, hogy mi történik az Európában futó erőmű-projektekkel” – nyilatkozta a Válasz Online-nak Aszódi Attila, Paks II. volt kormánybiztosa, jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára és az intézmény Természettudományi Karának dékánja.

A lapnak adott interjúban Aszódi Attila úgy vélekedett: Paks II. nem „döglött projekt”, hiszen Magyarországnak szüksége van atomenergiára és új reaktorblokkokra is, ellátásbiztonsági, klímavédelmi, gazdasági és energiastratégiai okokból. Sőt a mostani helyzet világítja meg igazán, hogy mennyire kell az atomenergia Magyarországnak és Európának, és mennyire fontos lenne az importált földgáztól függetlenedni.

24.hu: A Roszatom elállhat a paksi atomerőmű bővítésétől

Úgy látja, hogy Magyarország kifejezetten jó szerződést kötött a bővítési projektre, „fix áras szerződést kulcsrakész projektre, így ha a Roszatomnak a tervezés vagy engedélyeztetés bármilyen okból több időbe vagy pénzbe kerül, ezt a kockázatot ő viseli”. Azt is mondta, nem hiszi, hogy például az oroszok kizárása minden együttműködésből, új vasfüggöny mögé zárásuk a következő harminc évre Európa békéjét szolgálná. „Szerintem az a politika, amit Magyarország és Finnország képviselt az elmúlt években, hogy működjünk együtt Oroszországgal, helyes politika volt. Még mai szemmel nézve is. Előállhat persze olyan helyzet a következő hetekben, hogy évtizedekre lehetetlenné válik együttműködni az oroszokkal, ez ma nem zárható ki, de nem ez lenne a kívánatos” – mondta, megjegyezve, hogy az orosz–ukrán háború tanulságait le kell vonni, és a szükséges biztonsági garanciákról gondoskodni kell.

Aszódi már korábban is hangsúlyozta, hogy Európa és azon belül Magyarország földgázcsapdában van, mostanra pedig az is beigazolódott szerinte, hogy az európai politika alapvetően félreértette Oroszországot. „Valljuk be: a legtöbben nem számítottunk arra, hogy háború lesz, pláne arra nem, hogy ilyen kiterjedt. Ebben a helyzetben Európa mozgásterét alapvetően korlátozza a kőolaj és a földgáz vezetékes importja Oroszországból. Európa jelenleg nem engedheti meg magának, hogy ne jöjjön folyamatosan az orosz földgáz és kőolaj. Én már tíz éve azt mondtam, hogy Európa és azon belül Magyarország földgázcsapdában van.”

Így Paks II. volt kormánybiztosa szerint egyértelműen kijelenthető, hogy

a német atomerőművek leállítása jelentősen fokozta Németország orosz földgáznak való kitettségét”.

A német energiapolitikáról szólva Aszódi azt mondta, hogy „a német zöld politika zsákutca” hiszen a már leállított és 2022 végén leállítandó német atomreaktorok helyett modellszámítások szerint „2030-ban Németországban 100 terawattóra földgázbázisú villamosenergia-termelését lesz kénytelen megvalósítani, ha nem módosítanak a jelenlegi energiastratégiájukon. Tehát valójában nem megújulóval, hanem földgázzal váltják ki az atomenergiát.”

Míg Finnországban a napokban jelentették be azt, hogy a Roszatom nem kap engedélyt a hanhikivi erőmű felépítésére, Aszódi Attila szerint a magyar kormány részéről nem lenne indokolt egy hasonló döntés, hiszen „amíg a magyar projektben a tulajdonos és a jövőbeli üzemeltető 100 százalékban magyar, addig a finn projektben 34 százalék tulajdonosi részesedéssel az oroszok is részt vennének”. Emellett, míg Oroszország közvetlen szomszédja Finnországnak, a mostani helyzet katonai fenyegetettsége sokkal közvetlenebb a számukra, ráadásul a gazdasági kapcsolatok is eltérnek. Hozzátette, „hogy mit érdemes a Paks II. projektben ezek után tenni, azt alapos műszaki, gazdasági, jogi, energiastratégiai és nemzetbiztonsági értékelés után lehet eldönteni”.

Arról is kérdezték Aszódit, milyen érzés volt, amikor megtudta, hogy megfigyelhették a Pegasus kémszoftverrel. „Az ember nem szeret lehallgatva lenni, de vannak olyan pozíciók, amelyekkel ez együtt járhat. Annyira nagy meglepetést nem okozott. Nem jó, de nem is kritikus” – válaszolt, némileg átalakítva a Csernobil című sorozat leghíresebb mondatát.