A világon megtermelt energia tizede már nap- és szélerőművekből származott tavaly – derült ki az EMBER nevű klíma- és energiaügyi agytröszt által immár harmadik alkalommal kiadott Globális Villamosenergia Jelentéséből, ami alapján a szél- és napenergia a legnagyobb ütemben terjedő energiatermelési mód.

A jelentés szerint a tiszta energiatermelés – a szél- és napenergián kívül ide számolják a még nukleáris- a víz- és a bioenergiát – aránya 38 százalékos, ami meghaladja a szénalapút, de még mindig több energiát állítunk elő fosszilis forrásokból, a szén részaránya elérte a 36 százalékot.

A szerdán közzétett jelentéshez 209 ország 2000 és 2020 közötti villamosenergia-termelési adatait vetették össze, kiegészítve 2021-es adatokkal a világ energiaigényének 93 százalékát képviselő 75 országból.

A globális energiatermelés összetétele 2021-ben

ember-climate.org

A jelentésből kiderül, hogy tavaly

• már 50 ország volt képes energiaigényének több mint 10 százalékát a nap- és szélerőművekkel megtermelni;
• hét ország – köztük Magyarország* – először érte el a mérföldkőnek számító 10 százalékos részarányt;
• 2015, a Párizsi egyezmény aláírása óta megkétszereződött a szél- és napenergia globális részaránya.

Az átalakulásban élenjáró országok közé sorolták Hollandiát, Ausztráliát és Vietnámot, amelyek két év alatt energiaigényük tíz százalékának megtermelését váltották át fosszilis alapúról nap- és szélenergiára. Tíz ország pedig már energiaigényének több mint negyedét állítja elő a két megújuló forrás segítségével. Az abszolút éllovas Dánia, amely összes energiaigényének 52 százalékát fedezi szél- és naperőművekkel.

Ezzel együtt kevésbé optimizmusra okot adó folyamatokat is rögzítettek a jelentés készítői, elsősorban azzal kapcsolatban, hogy az energiaigény is soha nem látott mértékben nőtt

mintha egy új India jelent volna meg a fogyasztók között.

Ennek az új energiaigénynek ugyanakkor csupán 29 százalékát tudták fedezni a két megújuló forrásból, a legnagyobb részét, 59 százalékát szén égetésével állították elő. Ez azt eredményezte, hogy 2021-ben – 1985 óta nem látott ütemben – 9 százalékkal bővült a szenes energiatermelés. Eközben a földgázalapú 1 százalékos növekedést mutatott. Mindez ahhoz vezetett, hogy az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátása új rekordot ért el, 3 százalékkal felülmúlva a 2018-as korábbi rekordot.

A szél- és napenergia alapú villamosenergia-termelés tavalyi 17 százalékos bővülésével sem lehetünk maradéktalanul elégedettek, hiszen ha 1,5 Celsius-fok alatt szeretnénk tartani a globális átlaghőmérséklet-emelkedést, 2030-ig a minden évben legalább 20 százalékkal (ennyi volt az elmúlt évtized átlaga) kell bővülnie a két megújuló forrásra támaszkodó energiatermelésnek. A szénalapú energiatermelésnek ezzel párhuzamosan éves szinten 13 százalékkal kellene csökkennie, ezzel szemben regisztráltak 9 százalékos bővülést.

*Magyarország esetében csak a napenergiás energiatermelés bővüléséről lehet beszélni, a szélenergia aránya 2013 óta csökkenő tendenciát mutat. Az Orbán-kormány ugyanis gyakorlatilag betiltotta a szélerőművek építését.

Nincs ésszerű magyarázat arra, miért mondunk le a szélenergiáról

Az energiastratégia elveti a szélerőműveket, pedig a hazai potenciál az osztrákhoz mérhető. Az ellene szóló érvek alapján ugyanúgy el lehetne vetni a naperőműveket is. A Másfélfok szakértője kiszámolta, mennyi energiát lehetne széllel megtermelni Magyarországon, és ízekre szedte a szerinte szakmailag megalapozatlan érveket, amelyek alapján lemondunk róla.