A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A városok számítanak a globális klímaváltozás elleni harc legfontosabb frontjának: a világ népességének 56 százaléka él urbánus környezetben, ám a városokban fogy el a felhasznált energia több mint kétharmada, és innen kerül az atmoszférába a keletkezett szén-dioxid közel háromnegyede. Ha sikerülne visszafogni a metropoliszok károsanyag-kibocsátását, az emberiség jelentős lépést tenne a fenntartható életmód felé vezető úton.
Bár az urbánus népesség arányának növekedése a közeljövőben is folytatódni fog, egyre több jel utal arra, hogy változóban vannak a városok: a két legfontosabb területen – az épületek fűtésében és hűtésében, illetve a közlekedésben – sorra indulnak a fenntarthatóságok szolgáló projektek. A tét hatalmas: az előrejelzések szerint az ezredforduló és 2050 között – ha elmaradnának a reformok – háromszorosára, 730 exajoulra nőne a városokban elhasznált energiamennyiség, ám a megfelelő város- és közlekedésfejlesztési programokkal 540 exajoule-on lehetne tartani a 2050-es szintet.
Közlekedés és épületek
A fejlesztések egyik fő iránya az épületszigetelés javítása: az alacsony energiafogyasztású lakások és irodák építése, illetve a meglévő ingatlanállomány energiahatékonyságának növelése. A másik pedig az alacsony kibocsátású, vagy karbonsemleges közlekedési megoldások – kerékpár, roller, tömegközlekedés – szerepének növelése, és a 15 perces város koncepciójának a megvalósítása. Utóbbi azt jelenti, hogy a városokat úgy fejlesztenék, hogy csökkenne a nagy távolságok megtételére vonatkozó igény: elérhető közelségben lennének egymástól a lakó- és munkahelyek, illetve a szórakozási és bevásárlási lehetőségek.
A városi közlekedés átalakulását már a Covid-járvány is segítette: amikor az emberek egyik napról a másikra leszálltak a buszokról és villamosokról, az ugrásszerűen megnőtt igényt a városok új kerékpárutak nyitásával elégítették ki. A járvány visszaszorulóban van, ám a kerékpársávok a legtöbb helyen maradtak, ahogy sokan nem is ültek vissza a motor hajtotta járművekbe.
A jelenlegi válság – a gyors drágulás és az energiahiány – ugyanakkor komoly veszélyeket is rejt. A szakemberek nem zárják ki a komoly ellátási fennakadásokat, és ezeknek főként a városok lehetnek a kárvallottjai. „A globális energiahálózat összekapcsolt és a teljesítőképességének a határán működik. Ezért ha bámiféle zavar keletkezik, az az egész világon érezhető súlyos problémákat okozhat” – vélekedett Roberto Bocca energiaügyi szakember a Világgazdasági Fórom tanácskozásán mondott beszédében.
A fosszilis energiahordozók árának gyors és minden bizonnyal tartós emelkedése nem csak az energiafogyasztás visszafogását – vagy legalábbis a felhasználási ütem növekedésének a lelassítását – teszi sürgető feladattá, hanem a megújuló energiaforrások szerepének a növelését is. Bármilyen aggasztó is a gáz- és olajár emelkedése, a drágulási trend egyértelműen közelebb hozza a szél-, nap-, geotermikus és bioenergia-projektek megvalósítását, hiszen a megújulókra való áttérés hosszabb távon komoly pénzügyi megtakarítást is eredménye.
Fenntartható városok
Az ezredfordulón alapított, és a megújulókra való áttérést segítő nonprofit szervezet, a CDP már több mint száz olyan várost tart nyilván világszerte, amelyek legalább ötven százalékban megújulókból teremtik elő energiaszükségletüket: jelenleg 42 város érte el a 100 százalékos szintet, 59-en vannak a legalább hetven százalékon állók, és 22 két olyan nagyobb település van, ahol 50-70 százalék között van a szél, a nap, a geotermikus és a vízenergia felhasználási aránya. Az adatok azt mutatják, hogy elsősorban az amerikai kontinensen, illetve Európa északi részén terjed a megújulók használata. Az is jellemző, hogy az 500 ezer egy egymillió közötti lakosságú települések vezetik az átalakulást, és a metropoliszok csak lassabban haladnak előre. Kivételt elsősorban a kanadai nagyvárosok képeznek, Montréal és Vancouver is több mint ötven százalékban használ már megújuló energiát.
Míg Ázsiában még egyetlen olyan nagyváros sincs, amely legalább ötven százalékban megújulókból fedezné energiaszükségletét, a szakemberek szerint éppen ez a térség az, ahol a legnagyobb szükség lenne erre, és a lehetőségek is adottak a változásra: Ázsiában nő a leggyorsabban a városi lakosság, és sok településen fejletlen az infrastruktúra, így lehetőség van arra, hogy az urbanisztikai fejlesztéseket egyből a fenntarthatóság szem előtt tartásával végezzék el.
A környezettudatos jövőtervezésről szóló cikkek támogatója az Alteo.
