Közlekedő emberek, nem pedig biciklisek, rolleresek vagy autósok vannak – vallja Halász Áron fenntartható közlekedési szakértő, aki a kerékpáros aktivizmustól jutott odáig, hogy már nem elsősorban biciklisnek tartja magát, és az autóellenességet is elmaradott álláspontnak tekinti. A fenntartható város koncepciójának megvalósításán dolgozó szakember többek között az élhető város ismérveiről, a körúti bringasávról, a Lánchídról és a pesti alsó rakpart átalakításáról is beszél TEDx-videósorozatunk ötödik részében.
Noha korábban a Magyar Kerékpárosklub szóvivője, illetve a kerékpáros aktivizmus oszlopos tagja volt, és praktikussága miatt ma is legtöbbször kerékpárral közlekedik, mégsem tekinti magát biciklisnek Halász Áron fenntartható közlekedési szakértő.
Érdemes kimászni a járműhöz kötött identitásokból
– mondja a budapesti városházán a közlekedés és a közterületek fenntarthatóbbá tételén, emberközpontúbbá alakításán dolgozó szakember a témával foglalkozó TEDx-videósorozatunk ötödik részében.
A fél éven keresztül havi rendszerességgel jelentkező Jövőteremtők powered by BMW című TEDx-videósorozatban hat nagy témakörben – természet, közlekedés/szállítás, energetika, élelmiszer, anyaghasználat, jövő – járják körül felkért előadók azokat a kihívásokat, amelyekkel a fokozatosan felmelegedő Föld erőforrásait egyre nagyobb ütemben felélő, mind népesebbé váló emberiség szembesül.
A mostani beszélgetés helyszínén, a belső VII. kerület egyik forgalomcsillapított utcájában, ahol folyamatosan alulról induló kezdeményezések nyomán alakul át a város, újabban úgynevezett Parkletekkel – autóparkolók helyén kialakított kis közösségi terekkel – próbálják megmutatni önkormányzati támogatással, milyen jó, ha visszakapják az emberek a köztereket.
Halász Áron azt vallja, az élhetőbb városhoz el kell érni, hogy újra az ember legyen a mértékegység. A Lánchíd esetében például szerinte nem azt kellene számolgatni, hány autó jut át rajta, hanem, hogy hány ember minél rövidebb idő alatt – amire a tömegközlekedés, a bringa és a gyaloglás ad választ.
Az autóellenességet ugyanakkor elmaradott álláspontnak tartja. Mint mondja az autó valóban hasznos eszköz, és ő is imád vezetni, de nem a városban.
Elkötelezett városlakóként azon dolgozik, hogyan lehet lakhatóbbá, élhetőbbé, élvezhetőbbé tenni Budapestet, ahonnan sokan mégis kiköltöznek. Szerinte ennek két oka van:
Az élhetőbb városban szerinte többek között:
Követendő példának a barcelonai szuperblokkokat állítja, amelyek olyan lakóövezetek, ahonnan kiterelik az átmenő autóforgalmat, az így felszabaduló helyet pedig bezöldítik, közösségi térré alakítják.
Jelenleg ugyanis
leértékeljük a közterületeket azzal, hogy támogatjuk az ott lakók parkolását
– mondja ezt úgy, hogy neki is van autója.
A beszélgetésen szóba kerül még
Azt kell tudatosítani, hogy a városban nem csak közlekedni szeretünk – mondja. Egyben megjegyzi, hogy a Vörösmarty vagy a Liszt Ferenc térre ma már mindenki sétálóutcaként gondol, és ugyanez történik majd a most átalakított terekkel is.
A kérdés az, hogy hamarabb vagy sokkal később, és ha sokkal később, akkor lesz-e még valaki, aki élvezni fogja?
A kortárs film szinte korlátlan büdzsével játszó angol nagyágyúja, Guy Ritchie egyszerre két produkcióval is kényezteti a dinoszauruszok újbóli eljövetelére váró közönséget: kőkemény gengszterekkel és az örök fiatalság titkát kereső kalandorokkal.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
