Ne bővítsék közpénzből se a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, se más magyarországi repülőtereket – erre kérte a kormányt a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület.
Mindez a repülés körüli konfliktusokat vizsgáló konferencián hangzott el, a rendezvényt a jövő nemzedékek ombudsmanjának társszervezésében tartották meg. Arra is kitértek, hogy a repülés a vasúthoz képest akár ötszörös mértékű üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, teherszállítás esetében ez az arány 43-szoros is lehet. A zajszennyezés sem elhanyagolható, a szervezetek ezért a mostani szabályok további szigorítását javasolták, különösen az éjfél és hajnali 5 óra közötti repülések teljes tilalmát, valamint a légszennyezési szabályozás felülvizsgálatát.
Azt is hozzátették: mivel a légi közlekedés jelenleg nem fizet áfát és kerozinadót a nemzetközi járatok után, egy újfajta környezetvédelmi illeték bevezetésére volna szükség „a szennyező fizet” elv érvényesítése érdekében.
A jövő generációinak érdeke nem a repülés mesterséges ösztönzése, hanem a környezettudatos, szelíd turizmus és a környezetbarát közlekedési megoldások, például a vasút támogatása
– összegzett Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.
A budapesti repülőtér többségi tulajdonrészét tavaly vásárolta meg az állam, több mint 1400 milliárd forintért. Ez majdnem annyi pénz, mint amennyire a MÁV vezetői szerint 5-8 év alatt szüksége volna a vasúttársaságnak a fejlesztésekhez és a további állapotromlás elkerüléséhez. Eközben a kormány évtizedes időtávon nagyjából 9000 milliárd forintot tervez a közúti fejlesztésekre költeni.
Nyitókép: Ligeti Péter / MTI
