A 6. helyen végzett Budapest a Greenpeace felmérésén, mely azt vizsgálta meg, hogy Európa 15 nagyvárosa mennyire sikeresen áll át a fosszilis tüzelőanyagokkal való fűtésről a kibocsátásmentes megoldásokra.
A Greenpeace „Gas Free Cities” elnevezésű rangsorának élén Stockholm, Párizs és Bécs állnak, amelyek erős és hosszú távú tervezéssel, jelentős hőhálózati beruházásokkal és szilárd szociális védelmi intézkedésekkel vezetik a gázfűtésről való átállást.
Koppenhága és Amszterdam a haladó városok közé tartoznak: egyértelmű előrelépést mutatnak, de továbbra is erősen kötődnek a fosszilis gázinfrastruktúrához.
A középső csoport – amelybe Budapest, Prága, Berlin, Varsó és Brüsszel tartozik – eltérő profilokat mutat: egyesek a kormányzás terén teljesítenek jobban, míg mások jelenlegi eredményei erősebbek, de mindegyiket korlátozzák a hiányos átállási útvonalak. A rangsor alján Athén, Róma és Bukarest alapvető hiányosságokkal küzd: erős fosszilis tüzelőanyag-függőség, hiányos városi szintű tervezés és gyenge végrehajtási mechanizmusok jellemzik őket.
A jelentés megemlíti, hogy Budapest Klímaszerződése 2030-ra tűzi ki célul a klímasemlegességet, átállási forgatókönyve szerint az épületek és a fűtés területén 73 százalékos kibocsátáscsökkentést irányoz elő. Korábbi klímaterve szintén jelentős lakásfelújításokat, valamint a megújuló és visszanyert hő nagyobb mértékű felhasználását irányozza elő.
https://hvg.hu/kkv/20261002_gajdos-laszlo-greenpeace-akkumulatorgyarak-civil-kontroll
Budapesten azonban még nem határozták meg a gáz- vagy egyéb fosszilis fűtési módok teljes kivezetésének határidejét. A fosszilis gáz továbbra is jelentős szerepet játszik az épületekben, és fontos maradt a távfűtésben, a megújuló hőforrások használata továbbra is korlátozott, és a Kelenföldi Erőmű engedélyének meghosszabbítása bizonytalanságot okoz a fokozatos kivezetés ütemét illetően.
A magyar kormány új klímaterven dolgozik, mely a hétvégi, Erdőbényén tartott kihelyezett kormányülésen is kiemelt téma volt. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter arról posztolt, hogy folynak a róla való egyeztetések, a tervet még idén bemutatnák az Országgyűlésnek. A bejegyzése alapján azonban a klímaterv elsődlegesen a hazai vízkészletek megtartását, valamint a természetes élőhelyek és tájak megóvását, illetve helyreállítását helyezi a fókuszba.
Nyitókép: HVG / Bánkuti András
