Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Szóljon hozzá
"Egy magyar kutató fejtette meg, hogyan hajóztak a vikingek iránytű nélkül a tengereken: Hegedüs Ramón, az ELTE biofizikusa szerint úgynevezett napköveket használtak. A magyar kutató egy nemzetközi kutatócsoport eredményeit publikálta az Angol Királyi Tudományos Akadémia folyóiratában" - adta hírül egy hete az MTI. Utánajártunk, s persze minden kicsit másképp, de azért igaz.
|
|
hvg.hu: Most már azt is elárulhatják, hogy konkrétan mit sikerült felfedezniük.
H. R. és H. G.: A mi legfontosabb eredményünk az, hogy polarizációs mérésekkel bizonyítottuk, hogy a ködös vagy felhős ég polarizációirány-mintázata a tiszta égboltéhoz hasonló, az eltérés mértéke a köd- és felhőréteg vastagságától függ. Ezzel lényegében azt sikerült igazolnunk, hogy a polarimetrikus viking navigáció egyik légköroptikai feltétele biztosan teljesül ködben és felhős időben egyaránt. A másik feltétel az, hogy az égboltfény polarizációjának megfelelően erősnek kell lennie a polarimetrikus viking navigációhoz. Ez ködben vagy felhős időben már nem mindig teljesül. Mindenesetre, vizsgálataink szerint a vikingek polarimetrikus tájékozódásában gyakran működhetett ködös vagy felhős égbolt esetén is, amivel egy régi elméleti sejtést, konkrét alapok nélküli spekulációt igazoltunk kísérletileg olyan magas északi szélességeken, amelyeket egykor a vikingek is megközelítettek.
Méréseinkkel azt is megmutattuk, hogy lehetnek olyan meteorológiai viszonyok, amikor olyan vastag a köd- vagy felhőréteg, hogy szabad szemmel már nem látható a napkorong, de még elég erős az égboltfény polarizációja ahhoz, hogy egy polárszűrőként működő kristállyal (napkővel) meg lehessen határozni a nem látható nap irányát az égboltfény polarizációja segítségével.
hvg.hu: Mivel foglalkoznak egyébként, amikor nem a vikingek tájékozódását kutatják?
H. R. és H. G.: Hegedüs Ramón szakterülete mege-gyezik az ELTE Biooptika Labor fő kutatási területével: az állatok polarizációlátásának és a természet polarizációs mintázatainak tanulmányozása. Ezeket mi emberek nem érzékeljük, ellentétben számos állattal, amelyek például az égbolt polarizációja alapján is képesek navigálni. A szakirodalomból régóta ismertük Ramskou azon hipotézisét, hogy a vikingek a polarizációlátású állatokhoz hasonlóan az égbolt polarizációját használhatták föl navigálás céljából, amikor a Napot felhő vagy köd takarta. Ehhez volt szükségük az említett napkövekre.
Esetünkben tehát a körülmények és az érdeklődés szerencsés együttállásáról van szó: minket is régóta foglalkoztatott a szóban forgó probléma, volt megfelelő mérőeszközünk a kérdés kísérleti vizsgálatához, és egy északi-sarki expedíción alkalmunk volt a ködös égbolt polarizációját mérni. Hogy e problémát éppen két magyar, egy svéd és egy svájci kutatóból álló csapat oldotta meg, az a véletlen műve. Elvileg a nemzeti hovatartozás szempontjából a vikingek ködbeli polarimetrikus navigációjának kérdéséhez a svéd Susanne Åkessonnak lehetne a legtöbb köze, hiszen a vikingek mai leszármazottjai közé tartoznak a svédek is. De éppen a mi esetünk is mutatja, hogy egy tudományos problémát általában a nemzetiségtől függetlenül szinte bárki megoldhat.
Kinyomtatom
Elküldöm
Szóljon hozzá
![Így találhatja meg a postai címeket a Google Mapsen [videóval]](http://img5.hvg.hu/image.aspx?id=ACADD03F-945A-4471-8A79-5C5228E87DBF&view=ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b)
