A kutatók a Nili Fossae elnevezésű térségben találtak rá a kőzetekre. Ez a hasadék, illetve árok a Mars sötét oldalán található, és megszólalásig hasonlít egy olyan ausztrál területre, ahol a földi élet legkorábbi - ásványi formában konzerválódott - maradványaira bukkantak a Földet vizsgáló geológusok korábban.

Az új kutatás eredményeket az Earth and Planetary Science Letters nevű folyóiratban tették közzé azok a kutatók, akik a SETI-programban résztvevő tudós, Adrian Brown vezetésével dolgoztak. A SETI a Search for Extraterrestrial Intelligence Institute, vagyis a földönkívüli élet felderítésével foglalkozó intézet Kaliforniában. A tudósok véleménye szerint hidrotermikus folyamatok őrizhették meg az élet nyomait a Földhöz hasonlóan a Marson is.

Nili Fossae árok a Marson

NASA

A Nili Fossae sziklái körülbelül négymilliárd évesek, vagyis a Mars létezése óta eltelt időszak háromnegyedét átfogó periódus nyomait őrizhetik.

Karbonátok

Amikor karbonátokat találtak ezekben a kőzetekben, még 2008-ban, nagyon lelkessé vált a tudományos közösség, hiszen ez az élet jele lenne a vörös bolygón. Karbonátok lehetnek az élőlényekből, ha betemetik őket, és - mondjuk - nem alakulnak kőolajjá. Dover fehér sziklái élőlények maradványait jelzik, hiszen kalcium-karbonátból keletkeztek, vagyis mészkőből.

Most az űrkutatók egy lépéssel közelebb kerültek a marsi kőzetek azonosításához, a karbonátok vizsgálatával. Adrian Brown egy Crism nevű szerkezettel - amely a NASA Mars-űrszondáján található - vizsgálta infravörös fény segítségével a Nilae Fossae kőzeteit.

Brown megállapította, hogy a marsi kőzetek nagyon hasonlítanak az ausztráliai Pilbara-hegységhez. A Pilbara ugyanis a Nili Fossaehoz hasonlóan a földtörténet háromnegyedét "átélhette", a Föld felszínén maradt, körlbelül 3,5 milliárd éven keresztül.

A tudósok szerint a majnem négymilliárd éves marsi kőzetekben is hasonló folyamatok játszódhattak le tehát, így karbonátok keletkezhettek mikrobákból, a Pilbara területén is létrejött sztromatolitokhoz hasonló képződményekhez hasonlóan. Márpedig ilyen képződményeket élettelen geológiai folymaatok nem eedményezhettek, csak az élet hozhatta ezeket létre.

Nehéz lesz igazolni Brown hipotézisét

Az ásványi anyagok mindenesetre a Pilbarában és a Nili Fossae-ban is azonosak Brownék eredményei szerint. Éppen ezért remélik, hogy ha volt élet a Marson, akkor annak a maradványait ebben az árokban eséllyel lehetne megkeresni. Mikrobák, korallokhoz hasonló élőlények hagyhattak maguk után nyomokat, akár egész kőzetrétegeket is - a kutatók reményei szerint.

Ugyanakkor rendkívül nehéz lesz mindezt teljes bizonyossággal igazolni. Űrkutatási szempontból ugyanis nagyon nehezen megközelíthető helyen van a Nili Fossae árok, ott egyelőre aligha fog újabb Mars-rover landolni, hogy felszíni vizsgálatokat végezzen a vörös bolygó egyik legizgalmasabb vidékén. Egyelőre úgy tűnik ugyanis, hogy a NASA következő leszálló egysége nem itt fog landolni. 2011-ben indítják útnak a Mars Science Laboratory nevű újabb rovert (kutatórobotot), ám ez valószínűleg biztonságosabb területen fog vizsgálatokat végezni.