Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
Közismert tény, hogy rengeteg "láthatatlan", úgynevezett sötét anyag van a világegyetemben. Míg a "közönséges" anyag részaránya mindössze 4,5 százalék, a sötét anyagé eléri a 22 százalékot. Mostanáig viszont senki sem tudott választ adni arra, hogy hol is lehet univerzumunkban a sötét anyag - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A Tokiói Egyetem matematikai és fizikai intézetének kutatói, a Nagojai Egyetem tudósaival együttműködve komputeres szimuláció, valamint az úgynevezett gravitációs lencsézés módszerével nyert adatokat alkalmazták arra, hogy kiderítsék, hol is rejtőzik a sötét anyag.
Még Einstein jósolta meg az általános relativitáselméletében, hogy amennyiben két galaxis pontosan azonos látóirányba esik az égbolton, a közelebbi csillagváros gravitációs tere eltorzítja a távolabbi galaxis képét ív alakú foltokká, vagy szerencsés esetben akár egy komplett gyűrűvé, amelynek Einstein-gyűrű a neve. A gravitációs lencsézés hatása gyenge, így nehéz észlelni különálló csillagvárosok esetében, csupán a több millió galaxist feltérképező digitális égboltfelmérési program (SDSS, Sloan Digital Sky Survey) tette lehetővé, hogy kiszámítsák a csillagvárosok körüli tömegeloszlás átlagos értékeit.
A Tokiói és Nagojai Egyetem kutatói által elvégzett számítógépes szimulációk arról tanúskodnak, hogy a csillagvárosoknak nincsenek éles határvonalaik. Ehelyett a galaxisokat "elővárosokként" veszi körbe a sötét anyag, amely "csomókban", ám "szervezetten" helyezkedik el, de kitölti a csillagvárosok közötti teret is. A fényes objektumok viszont, például a csillagok, jól körülhatárolt területen helyezkednek el.
A japán kutatóknak hála immár bebizonyosodott, hogy a világegyetemben nincs üres hely, a galaxisok közötti területet a sötét anyag tölti ki.
