Munka vagy nyugdíj? Európa-szerte küzdenek a pénzhiánnyal az idősek és a nyugdíjkasszák is
Évről évre nő az idős korban is munkát vállalók aránya Magyarországon és Európában is, a nyugdíjkassza fenntarthatóságáért megy a versenyfutás.
Évről évre nő az idős korban is munkát vállalók aránya Magyarországon és Európában is, a nyugdíjkassza fenntarthatóságáért megy a versenyfutás.
Épphogy nulla fölötti növekedést mutatott be a magyar gazdaság, de a kormány azért már elkezdte bedurrantani a választási pénzszórást, közben pedig új lendületet vett a vámháború, de úgy, hogy az EU a legrosszabbat megússza. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes nélkülözni több százezer munkavállalót, a költségvetést pedig százmilliárd forintokkal terhelné, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnének korhatár előtt, 40 év jogviszonnyal, ahogy azt Magyar Péter tervezi. Ma is sok nő és férfi dolgozik nyugdíj mellett, 65 éves kora fölött, jóval többen, mint 2010-ben. Nyugdíjreformra volna szükség, többek közt a rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetésével.
Farkas András, a Nyugdíjguru úgy látja, hogy fenntarthatatlanná tenné a nyugdíjrendszert, ha a nőkkel azonos feltételek mellett a férfiak számára is elérhetővé válna a korengedményes öregségi nyugdíj.
A magasabb inflációhoz magasabb nyugdíjkorrekció is társul, ami így 105 milliárd forintba fog kerülni a költségvetésnek.
A második kézbesítés körül azonban van némi ellentmondás.
A Tisza Párt elnöke újabb országjárása tizenegyedik állomásán jelentette be ezt.
Önként, a „hasznosság érzése”, az „anyagi biztonság” és az „egészségesebb élet” reményében dolgoznak a munkát vállaló nyugdíjasok a szaktárca szerint.
Lenne eszköz a kormány kezében, hogy érdemben segítsen a nyugdíjasok helyzetén, ehhez csak át kellene vennie a nyugdíjemelésnek azt a mintáját, amelyet a környező országokban az elmúlt években be-, nálunk pedig kivezettek – mondja Farkas András. A nyugdíjszakértő azt is kiszámolta, hogy milyen mértékű juttatás felelne meg a 2022-es választás előtt kapott összegeknek.
Az elnökváltás után lassan felgombolyodik a jegybank Matolcsy-korszaka – sok a botránygyanús ügy, de legalább az aranytartalék és a miniszterelnöki bizodalom megvan még. Adnan Polat lánya Magyarországon is szerepet vállalt, Mészáros Lőrinc felesége földeket vett, a pixisből kiesett volt veje pedig jogvédelmet nyert. Az infláció gyorsult, a nyugdíjasok utalványt kapnak, amit – bár a készpénzhasználat alkotmányos jog lett – csak korlátozottan költhetnek majd. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
32 ezren pedig 600 ezer feletti juttatásnak örülhetnek havonta.
82,7 milliárd forintba kerül a kormánynak a 2,6 millió embert érintő intézkedés.
Mind több idős ember vállal munkát, tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma. Miközben a kormányzati propaganda idősbarát intézkedésekről harsog, a munkavállaló nyugdíjasok harmada az anyagi helyzete miatt kénytelen tovább dolgozni.
Sokan aggódnak, kevesen tesznek félre idős korukra.
„Mennyivel jobb ezt látni, mint a politikai célzatúakat” – írta egy kommentelő a köztéri plakát megosztása alá.
Az érdekvédők azt kérték, hozzák előre nyárra a nyugdíjkorrekciót, hiszen már most magasabb az infláció, mint amivel számoltak az idei nyugdíjemeléskor.
Alapvetően pozitívnak tekinthető az, amit az önkéntes nyugdíjpénztáraknál lehet látni. Folyamatosan emelkedik a tagok száma és átlagos befizetése is. A 2025 első negyedévében látott 12 ezer forintos átlagos havi tagi befizetésből azonban nem fog összejönni semmi a nyugdíjas évekre. Sőt, ez az összeg reál értelemben elmarad a 2020-as átlagos tagi befizetések szintjétől is.
Az országos tisztifőorvos a járvány alatt naponta szerepelt a nyilvánosság előtt.
A jelenlegi törvényi szabályozás mellett minél régebben ment valaki nyugdíjba, idővel annál szegényebb lesz – mutat rá a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozata.
A Bankmonitor szakértői megvizsgálták, hogy milyen pénzügyi kilátásokkal szembesül az a megtakarító, aki havi 20 ezer forintot különít el nyugdíjcélra. Az eredmények rávilágítanak, hogy ez az összeg a legtöbb esetben nem elegendő egy méltóságteljes időskori megélhetés biztosításához.