Ez is állhat a fura bérstatisztikák mögött: a szegények jövedelme egyáltalán nem nőtt tavaly, a gazdagoké viszont jelentősen megugrott
Sokan csodálkoznak azon, hogy miért mér olyan magas átlagbért a KSH, erre itt lehet egy magyarázat.
Úgy javított ki hibákat a KSH a szegénységi statisztikájában, hogy közben újabb hibák keletkeztek – mutatta be az a kutatócsoport, akik már a szegénységi adatok korábbi furcsaságaira is felhívták a figyelmet. A Válasz Online-on közzétett cikk és az ezzel egyszerre megjelent tanulmány szerint nem is kis hibákról van szó: olyan számok találhatók az adatbázisban, amelyekről elképzelhetetlen, hogy a valóságban ilyen adatok legyenek.
A történet egy éve kezdődött, amikor a Tárki kutatói, Tátrai Annamária és Gábos András bemutatták: az adatbázisban, amelyből a szegénységi statisztikát elkészítette a KSH, rengeteg magyar került épp egy hajszállal a szegénységi küszöb fölé (az „egy hajszál” tudományosan: a küszöb fölötti 100 eurós sávba). Több más kutatótársukkal együtt aztán arra is rábukkantak, hogy az adatbázis szerint sok embernek magasabb a nettó jövedelme, mint a bruttó, és nyugdíjasok tömegeinek ad vissza pénzt a NAV – nyilván egyik helyzet sem életszerű. A KSH ezt áltudományosnak nevezte – például azzal is érvelt a hivatal, hogy a Covid miatt nem engedték be sokan a kérdezőbiztosokat, ezért lehetett furcsa a 2018-as, még a járvány előtti adat –, de a vádaktól függetlenül egyébként is tartó revízióban sok ponton korrigálta az adatbázist. Így történt meg, hogy utólag hatalmasat nőtt néhány évben a gyerekszegénység az eredetileg közölt számokhoz képest.
A kutatók most a revízió utáni adatbázist nézték át alaposan. És arra jutottak: az eredeti két nagy hiba megszűnt, azaz most már nincs kiugró adathalmozódás a szegénységi küszöb fölött, és legalábbis a 2019 utáni statisztikákból eltűnt az a jelentés, hogy emberek nettó jövedelme magasabb a bruttónál. Csakhogy ezzel egyszerre új hibák jelentek meg.
- Az adatbázisban szereplő foglalkoztatottak 12 százalékának eltűnt a 2023-as keresete.
- 2018-ban a vizsgált személyek 43, 2019-ben az alkalmazásban állók 23 százalékának 300 euró, akkori árfolyamon mintegy 8000 forint alatt volt a bruttó éves munkajövedelme, majd 2020 után ez a probléma eltűnt az adatbázisból.
- 2022-ben egyetlen évre az addigi 40 körüliről 12 százalékra zuhant vissza a családtámogatásban részesülők aránya, majd a következő évben visszatért 40-re.
- 2021-ben a munkanélküli-támogatások mindenkinél egységesen 30,73 százalékkal nőttek, miközben semmi nem indokolta volna ezt.
- Ugyanekkor az alkalmazásban állók 37 százalékánál pontosan 22 százalékos béremelést írtak be.
- A nyugdíjasok 13 százalékának kilencszeresére nőtt a nyugdíja a revízió szerint.
A kutatók hozzátették: céljuk nem a KSH hiteltelenítése, hanem az adatállomány rendbetétele.
Egy friss kutatás szerint 3 millió magyar él szegénységben
Bár a használatos statisztikák alapján Magyarországon csekély – és egyre csekélyebb – a szegények aránya, egy új, uniós módszertan szerinti számítás szerint hazánkban több mint 3 millió ember él abszolút (az európai életszínvonalat figyelembe vevő) szegénységben.
