Irritált, megerőltetett, vörös szem, viszkető, égő érzés, szúrás, könnyezés - csak néhány kellemetlen tünet, amelyek a számítógép használata során jelentkezhetnek. Enyhébb esetekben egyszerű szemfáradtságról beszélünk, amely a kiváltó okok megszűnésével többnyire el is múlik. Ha a panaszok hosszabb időn át fennállnak, de mégsem teszünk semmit az okok megszüntetése érdekében - például a munkánkból kifolyólag nem tudunk radikálisan változtani az életvitelünkön -, idővel szemszárazság alakulhat ki, amely sok esetben már orvosi segítséget igényelhet.

A képernyő bűvöletében. Munkahelyi ártalmak © Fazekas István

"A tünetek általában akkor jelentkeznek, amikor hosszasan figyelünk egy adott pontra, például olvasunk vagy a számítógépes munkába belefeledkezve órákat töltünk a monitor előtt; ilyenkor ugyanis a kelleténél kevesebbet pislogunk" - mondta a hvg.hu-nak Szakonyi Éva szemész szakorvos. További problémák előidézője, hogy hajlamosak vagyunk hunyorítani - akár úgy, hogy észre sem vesszük -, amikor a monitort nézzük, mivel a hunyorítással egyrészt javítjuk a látásélességet, mert segít kiszűrni a fókuszon kívüli tárgyakat, másrészt csökkentjük a zavaró fényvisszaverődéseket. A hunyorítás azonban szintén a pislogás gyakoriságának csökkenéséhez vezet, így elmarad a szem felszínének időről-időre szükséges újranedvesítése. Innen pedig egyenes út vezet a szemszárazságig. A normálisan 5-10 másodpercenként bekövetkező (percenként 6-12) pislogás akár 1-2 alkalomra csökkenhet, ha belefeldkezünk a munkába. Ennek következtében a szemfelszínt borító könnyfilm (amely pislogás nélkül 20 másodperc alatt elpárolog) állandó megújulása elmarad, s a fokozott könnypárolgást a szem fokozott termeléssel igyekszik kompenzálni.

"A páciensek általában felismerik, hogy elsősorban a munka, illetve az életvitelük okozzák a panaszaikat. Túlnyomórészt a 25-45 éves korosztályba tartoznak, és hosszú időt töltenek a számítógép előtt" - magyarázza Szakonyi doktornő. Bár a szemszárazság általában jól kezelhető műkönnyel, illetve szemcseppel, és ritkán ér el nagyon súlyos fokot, ez az állapot zavaró, sőt fájdalmas is lehet. A szemszárazság kialakulásához számos más életmódbeli tényező is hozzájárulhat: nem kifejezetten "szembarát" megoldás a sötétben, megfelelő háttérvilágítás nélküli tévézés, a hosszabb ideig tartó folyamatos autóvezetés, s hasonlóan káros lehet a túl száraz szobai levegő, a légkondicionált helyiségekben való huzamos tartózkodás, a légszennyezettség és a dohányfüst.

A szárazság állandó izgalmi állapotot jelent a szemfelszín számára, ennek következtében a szaruhártya és a kötőhártya területén gyulladás alakulhat ki. A hosszan tartó könnyhiány végül kikezdheti a szaruhártyát fedő hámsejteket is, ami hegesedés következtében látásromlást, homályos látást eredményez - sorolja  a szemész szakorvos, milyen következményekkel járhat az elhanyagolt szemszárazság.   

A szem kifáradása megelőzhető, a legegyszerűbb, ha tudatosan figyelünk arra, hogy gyakran pislogjunk, használjunk műkönnyet, illetve időnként szakítsuk meg a munkát, s ne a monitort bámuljuk. Magyarországon miniszteri rendeletek - 50/1999. (XI. 3.) EüM és az 3/2002. (VIII. 30.) ESzCsM rendelet - szabályozzák a képernyő előtti munkavégzés egészségügyi és biztonsági követelményeit. A részletes leírás legfontosabb kitételei a rendszeresen elvégzett szemészeti vizsgálat (évente-kétévente), a kötelező óránkénti 10 perces szünet, és a monitor előtt töltött munkaidő maximalizálása napi hat órában.

A már fennálló tünetek kezelésére - enyhébb esetben elég a műkönny - többféle szemcsepp közül is válogathatunk, amelyek használatát a háziorvossal vagy a szemész szakorvossal történő konzultációt követően érdemes elkezdeni. Egyes szemcseppek olyan összetevőket is tartalmaznak, amelyek a szem felszínén található hámrétegét védik, elősegítve a megújulását. Sőt, tartósítószer-mentes készítmények is kaphatók, amelyeket főként allergiásoknak, érzékeny szeműeknek ajánlanak. Amennyiben a szemszárazság előrehaladott állapotú, a hatóanyagok gél vagy szemkenőcs formában is alkalmazhatók.

A monitoron nem ugyanúgy látjuk a betűket, mint egy újságban, nem olyan kontrasztosak a színek, és a képpontokból összeálló betűk formája is kevésbé éles és határozott, mint nyomtatásban. Emiatt a szem nem képes tartósan élesre állítani a monitoron nézett képet, az élesség megtartásához rövid időközönként újra és újra fókuszálnia kell. Ez pedig állandó megterhelést jelent a szem belső izmainak.

Legyünk távolságtartók!

© Végel Dániel Sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg a szemünket, ha a számítógép képernyőjét és billentyűzetét helyesen állítjuk be. Nagyon lényeges a képernyő szemtől való megfelelő távolsága; az ideális, ha legalább 50 centiméter van a szemünk és a monitor között, nagy képernyőknél ennél több is lehet. Különösen rossz, ha felfelé kell néznünk a monitorra, mert így tágra kell nyitni a szemünket. A képernyő felső szegélye legyen körülbelül szemmagasságban, semmiképp ne nézzünk ennél magasabbra. A kontraszt és a fényerő beállítása is elengedhetetlen, nem szabad, hogy a fény kápráztasson vagy a képernyő árnyékolva legyen. Figyeljünk arra, hogy az ablakon beáramló természetes nappali fény vagy a mesterséges megvilágítás ne képezzen zavaró visszatükröződést a monitorunkon.

Szemünknek fárasztó, ha sokáig azonos irányba és változatlan távolságra néz. Főleg közeli tárgyak - a számítógép képernyője -  hosszas nézése okoz nagyobb megterhelést, mivel a sugárizom állandó aktivitását igényli. A hosszas alkalmazkodás következtében a sugárizom görcsösen összerándul. A szem átmenetileg rövidlátóvá válik, és a távolabbi tárgyak képe elhomályosodik. Általában fejfájás, fáradtság jelentkezik, s a nézett tárgy a valódi helyénél távolabbinak és kisebbnek tűnik.

"Soha nem volt annyi rövidlátó, mint amennyit ma diagnosztizálunk" - tudjuk meg Szakonyi Évától. Az irodai munkát végzőknél általában kis mínusz dioptriát állapítanak meg a vizsgálatok során. Ők azok, akiknél nem figyelhető meg családi halmozódás, a látásromlásért tehát egyértelműen az életvitelük felelős. Huzamosan egy pontra néznek, így ellustul a szemük, ez okozza a rövidlátást. "Mivel közelre jól látnak, a munkavégzéshez ritkán igényelnek szemüveget, így csak akkor írjuk fel, ha kérik." Akkor van gond, ha az illetőnél öröklött hajlam is kimutatható, esetükben a környezeti ártalmak felgyorsítják a  látásromlást - teszi hozzá a szemész szakorvos.

A rövidlátás kialalkulásásnak szempontjából a gyerekek a legveszélyeztetettebbek, ebben a korban ugyanis még nem tökéletesek a finom szemmozgások, a számítógép nem megfelelő használata maradandó károkat okozhat. Mivel megszakítás nélkül akár órákig is képesek bűvölni a monitort, a szülők feladata, hogy figyeljék a gyereken a szem kifáradásának jeleit, s korlátozzák a számítógép előtt töltött időt.

Távollátóknál az alkalmazkodás görcse, a fejfájás, fáradékonyság, valamint a szem tompa fájdalma előbb jelentkezik, mivel látószervüknek a közeli tárgyakra való beélesítéskor fokozottabban kell alkalmazkodnia. Hasonló problémával küzdenek a nem megfelelő olvasószemüveget viselők is, a monitoron olvasható szöveg egy idő után elmosódik előttük, szemük kivörösödik, viszket, majd égő fájdalomra panaszkodnak.