A tökéletes fánk - receptek

2010. február 04., csütörtök, 05:50 • Utolsó frissítés: 2010. február 12., péntek, 07:21
Szerző:


Címkék: ; ; ;

Bár egész évben sokak kedvence, a fánk, igazán farsangkor lesz főszereplő. A vidám télűzés közepette tucatszám fogy a szalagos, a csöröge, a rózsa, a töltött, a bécsi.

A szájhagyomány szerint a bécsi fánkot egy pék felbosszantott feleségének köszönhetjük. A mester pékségében olyan finom kenyérféléket és péksüteményeket kínáltak, hogy a hasukat szerető bécsiek képesek voltak a város bármely végéből is elzarándokolni értük. Miután a pékmester az égi sütődébe távozott, a felesége vitte tovább az üzletet. Az özvegy egymaga nehezen bírta az iramot. A türelmetlen vevők viszont nem kímélték, és különböző, nem túl hízelgő megjegyzésekkel illették. Sikerült is egyszer az asszonyságot úgy felbőszíteni, hogy az cifra káromkodások közepette kikapott egy darabot a kelt tésztából, és a szemtelenkedő vásárló képébe irányozta. Szerencsére elvétette a célpontot.

A tészta egy forró olajjal teli lábasban landolt – így készült el az első fánk, amely már a helyszínen nagy sikert aratott. A puha, ízletes finomságot a város lakói keresztelték el Krapfen-nak. (Bécs környékén létezik egy Krapfenwaldel nevű település is). Hogy mindez mikor esett meg,arról nem szól a fáma. De meglehetősen régen lehetett, hiszen 1486-ban Bécs városának vezetése már szabályzatban rendelkezett a fánksütő asszonyok tevékenységéről.

Fotó:
A fánk a franciáknál beignet néven ismert. Ők is egy asszonynak köszönhetik e finomságot. Nevezetesen Maria Antoinette-nek. A királyné egy álarcosbálban kóstolta először. Annyira ízlett neki, hogy azon nyomban felvásárolta a bál összes fánkját a recepttel együtt és már rohant is az udvari cukrászához. S a fánk máris divatba lett hozva. Mátyás király hitvese, Beatrix is nagy kedvelője volt, ő az itáliai karneválokon ismerkedett meg a fánkkal. Persze, hogy aztán nem hiányozhatott a magyar királyi asztalról sem. Rómában Szent József napján készítették, mint ünnepi étket, és a taljánok fritella néven kérik manapság is tucatszám a fánkot. Az olaszoknál olyannyira népszerű, hogy a menüsorban is gyakran szerepel, üresen, vagy leves mellé. Desszertként pedig krémmel töltve, ez a változat a bigné. Egyébként a legtekintélyesebb fánk-múltja a rómaiaknak van. Ókori eleik a természet közelgő újraéledését ünnepelve kerek, mandulás, édes fánkszerűséget majszoltak. S mert a Római Birodalom magába foglalta Vindobomát és Aquincumot is,vannak rá esélyek, hogy idáig vezessük vissza a bécsi és Pest-Buda környéki fánkok családfáját.

A legnagyobb fánkfogyasztók a kanadaiak, akik természetesen juharsziruppal öntik nyakon. Az USÁ-ban is meglehetősen népszerű, mi sem bizonyítja jobban, minthogy kevés amerikai film készül anélkül, hogy ne lenne benne egy „fánkdobozos” jelenet. De még a japánok is rajonganak a krémes, töltött fánkokért. Szuszogásig bírják enni magukat a talkedliből a csehek, a siskából a szlovákok, a krofiból a szlovének, a fritulából a dalmátok és a biljázsból a kárpátaljaiak – az elnevezések természetesen mind-mind a fánkot takarják.

A magyarban ismert fánk szó a szász eredetű fankox, fankoch szavakból eredeztethető. Erdélyben pánkó, de magyarlakta vidéken is tájegységenként eltérő megnevezésekkel találkozhatunk. A palócok pampuska néven emlegetik, Baranya-megyében huppancsnak keresztelték, a borsodiak pedig kreplit majszolnak.

A fánk készítéséhez, fogyasztásához több hagyomány, hiedelem is kapcsolódik. Régebben a háztűznézés időszaka a farsangi idejére esett, és a legényeket fánkkal kínálták. Ha egy lány megfelezte a fánkot a fiúval, az már szerelmi vallomásként is felfogható volt. Sőt, a szalagos fánk közös elfogyasztása – mivel a szalag a jegygyűrűt jelképezi – a közeli eljegyzést is jelenthette. Ha egy lányra azt mondták, úgy néz ki mint egy farsangi fánk, dicséretnek számított – ezt a hasonlatot manapság nem biztos, hogy örömmel vennék a lányok-asszonyok. Szokás volt a fánkba is pénzérmét rejteni, amelynek megtalálója busás gazdagságot remélhetett.

A Szerémségben a fánknak mágikus erőt tulajdonítottak és úgy tartották, ha fánkot sütnek, a legnagyobb vihar sem képes elsöpörni a ház tetejét. Más helyeken is varázserőt tulajdonítottak neki, kiszáradva porrá törték és beteg ember vagy állat eledelébe keverték. A csörögefánkhoz is kapcsolódnak szokások, melyeket a törököktől vettünk át. A csöröglű vagy csöröge keleti rituális ünnepség volt, ahol az apa fiaként ismerte el gyermekét. Nem csoda, hogy keresztelőkor szokás zsírban sült, édes csörögefánkkal kínálni a vendégsereget. A sokféle fánk közül talán a legnépszerűbb a szalagos vagy pántlikás fánk. Nevét a kész fánk közepén végighúzódó fehér csíkról kapta, ami egyben a tökéletes fánk jele is. Ha betartjuk az alábbiakat, biztos, hogy tökéletes lesz a fánkunk.

A fánk méltán nagy népszerűsége mellett egyáltalán nem meglepő, hogy az ország több pontján is rendeznek fánkfesztivált – így a Pilisben, Nagykanizsán, Csömörön és a legtöbb télűző, farsangi fesztivál elmaradhatatlan és egyben legkedveltebb programja a fánksütő verseny.

 

Tippek, fortélyok

- Ügyeljünk arra, hogy a helység, ahol a fánk készül, egyenletesen meleg legyen és hozzávalók is szobahőmérsékletűek legyenek
- Az olvasztott vajat, amit a tésztához adunk nem szabad felforralni és melegen a tésztához keverni
- A lisztet mindig szitáljuk át
- könnyebb lesz a tészta, ha a tojássárgáját egyesével adjuk a liszthez ,és fokozza a hatást, ha a habbá vert tojásfehérjét is óvatosan a tésztába forgatjuk.
- a megkelt fánktésztát ne úgy nyújtsuk, mint a gyúrt tésztát – éppen csak simítsuk rajta végig a nyújtófát
- az olaj legyen mindig bőséges és forró – egy kisebb tésztadarabbal érdemes próbát végezni
- a fánk olajba helyezésénél ügyeljünk arra, a megkelt tészta felső része kerüljön először alulra, így a sütés ideje alatt a másik fele is meg tud kelni
- a szalagos fánk titka, hogy az egyik felét először fedő alatt süssük, majd ha megfordítottuk, fedő nélkül folytassuk a sütést
- a fánkok sütés közben megnőnek, így ne rakjuk teljesen tele a serpenyőt, számoljunk a fánkok növekedésével
- ha kívül megpirul és belül nyers a fánk, akkor túl forró az olaj – ilyenkor megnőni sem fog, és szalagos sem lesz
- ha a fánk nagyon gyorsan megnő, akkor belseje üreges lesz és összeesik – ilyenkor hamarabb vegyük le a fedőt. Elkerülhető az üregesedés, ha a tésztát kétszer – háromszor kelesztjük.
- a kész fánkokat ne rakjuk egymásra, mert a gőztől befüllednek és megereszkednek
- csak tálalás előtt, langyosan szórjuk meg porcukorral, mert különben a cukor elolvad és a fánk elázik
- a fánkot nem szabad hűtőben tárolni, fóliával letakarva, hűvös helyre tegyük
- A másnapos fánk tetejét kenjük meg egy kevés vízzel, és pár percre tegyük a sütőben, ismét friss fánkot kapunk


















Receptek »
Az európai-orosz fine dining a Sas utcában - Godunov Restaurant & Vodka Bár
Az európai-orosz fine dining a Sas utcában - Godunov Restaurant & Vodka Bár

Az orosz-magyar barátság jegyében csillog a Godunov Restaurant & Vodka Bár a Bazilikától csupán néhány lépésnyire.

Hirdetés
2 HOZZÁSZÓLÁS
2013. február 2., 14:14 Szaksz Gábor

király cikk! még tipp: egy kis rum a fánk tésztájába, és akkor nem szívja meg magát annyira olajjal

2011. december 22., 16:59 lapozgató

Javasolom, ügyeljünk arra is, hogy a helység és a helyiség szavaink, nem ugyanazt a fogalmat jelölik!

Véleménye van? Ossza meg velünk!


A tökéletes fánk - receptek




  Másolat Önnek

APRÓHIRDETÉSEK
tovább az apronet.hu-ra »
HVG HIRDETÉSFELHŐ
HIRDETÉS
AJÁNLJUK MÉG
HVG ONLINE CSOPORT HÍREI
híreink RSS csatornái »
Keresse az újságárusoknál!
Előfizetek a HVG-re Előfizetek a DHVG-re

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X